1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

132. ülés

SZÁZ HARMINCZKETTÓDIK ÜLÉS. 30. Octoh.

lia eltöröltetik, meg fog miudeu kérdés szánni; eladhatja Jószágát kiki; tehet az eránt örökös Coutractust; ha pedig meg fog továbbra is állapitatni az avitici— tás, akkor sem lehet a’ Constitutio leikével megegyeztetni, hogy rationabilis okból kinekkinek ne legyen szabad örökös szerződésre lépni. Mondatott, hogy a’ paraszt kedvéért az aviticitást elrontani nem lehet; de kérdi a szólló: vallyon eddig az aviticitás’ fentálása mellett nem történtek é elég örökös megváltások a’ Jobbágyság által? De továbbá a’ pénz’ értékének ingadozósága, és annak a’ kiváltást engedő jótéteményes által lehető elpazérolhatása sem elegendő ok a javallott Törvény félre— tételére, mert ha bár a Jobbágy meg nem válthatja is a’ Jobbágyi haszonvételeket, talál a’ pazérló vevőt, de talál más módot is a pénz’ felvételére, ’s a’ jó lelkű hitelező kijádzására. — Hallotta itt azt is, hogy ezen Üzenet demagógiáim princípiumokat foglal; de arra elég azt mondani, hogy a' mi ezen Üzenetben czéloztatik, az már a’ Burkus, és Áustriai tartományokban régen divatozik, a’ mellyek talán csak nem Demagogicusok? — ha tehát ott a’ Jobbágyság magát örökre kiválthatta, miért nem Magyar Országban is? ha e’ Törvényjavallat demagógiáim princípiumokat foglalna, úgy már Austria, és Burkils Országok régen Respublikákká váltak volna. — Hallotta mondatni, hogy nálunk még a’nép nincs nevelve a’ szabadságra; — a’ szólló megvalija, hogy ezen argumentummal soha sem élt volna, mert ha ollyan a’ Jlagvar Constitutio, hogy kilencz század alatt sem neveltethetett miatta a köznép annyi érettségre, hogy e' Törvény rendelést használhassa, úgy azt kell mondani, hogy a’ Magyar Constitutio nem jó, ’s nem érdemli a’ Nemzet, hogy az Európa Constitutionalis Nemzetei sorában álljon. Ha ezen javallatban foglalt jótékonyságot egy esztendőről másikra halászijuk, mind addig, míg erre a’ nép tükélletesen megérett nein lészen, épen úgy bánunk vele, mintha egy valakinek azt parancsolnánk, hogy a’ lóra mindaddig ne üljön, míg tükélletesen nem fog lovagolni; az bizonnyára lovagolni soha meg nem tanulhatván, lóra soha sem ülhetne. A’ szólló tehát nem tarthatván azt, hogy a Magyar Nemesség’ szabadsága a’ Magyar köz nép' szolgaságán alapúi, az üzenet’ megállapítására szavaz.

Pozson Vármegye’ 1-ső Követje: mikor e' tárgy először tanácskozásba jött, mivel a’ Capacitás kérdésével egybe volt kapcsolva, ennek ellene volt; most miután bővebb vitatás alá vétetett, hozzá áll a’ Kerületi Üzenethez; — Nézeteit, mellyek erre bírták, előterjeszti: Küldői ugyan is ezen Országot örökös perek'Országává tenni nem kívánják, és miután a Jobbágyokra nézve is a' szabad költözködés megengedtetett, nem akarják, hogy a' Nemes ember a' földhöz kötve maradjon; azért az aviticitást a’ maga helyén elkívánják törleni. A’ Fő Rendek ugyan nem látják, hogy a szóban lévő Törvény javallattal a Jobbágy sorsa biztosítva volna, de a’ szólló azt tartva, hogy ha az Úri járandóságokért évenkénti fizetendő summa eránt örökös szerződést lehet tenni, és ez által a’ Jobbágy sorsát magok a’ Fő Rendek is biztosítva látják, annak sorsa még inkább biztositatna, ha azon örökös adózásának tőke sommáját egyszerre letehetné. — Mondatik, hogy ezen Törvényjavallat szorossan egybe van kötve a' Constitutionak veszedelmével; de miután az Ország’ alkotmánya a' szabadság elveire van alapítva, és annak a' czélja is szabadság, úgy véli, hogy nincs az alkotmány ellen, hogy többen vegyenek részt a' szabadságban! Mondatik, hogy ez által tágas mező nyittatna a' Fejedelmi jussok’ kijádzására is, miután a'magvaszakadás’ esetében nem ugyan azon minőségű jószág hároinlana visza a' Sz. Koronára, millyet a’ magvaszakadtnak Nemzetsége egykor a' Fejedelmi bökezp-