1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

132. ülés

SZÁZ HARMIXCZKETTÓDIK ÜLÉS. 30. Octob.341

szerződések, de azzal a’ különbséggel, hogy azok Törvény által örökösöknek soha elfogadva nem voltak, és noha egyenes Törvény eddig sem volt, inelly az örökös szerződéseket tilalmazta volna, de ollyan sem volt, mellv megengedte volna; ’s ezenfelül fenvolt, és vagyon az ő épségében Verbóczy hármas Könyve 1-ső Készének 61-dik Czikkelye, és az 1723-dik esztendei 47-dik Czikkely, mellyeknek erejével minden sérelmes elidegenítések, semmi szerződések, és a'mint a Törvény szavai nyilván tartják, ellent nem állhatván mindenkor felbontathattak. 3-or A’ Fő Kendeknek azon észrevétele, hogy ezen örökös szerződések által való megváltás mellett bizonytalan» tétetne a’Nemesi legfőbb kötelesség, a felkelés’kötelessége, azzal kívántatik elenyésztet ni, hogy jövendőben azekképen magokat a’Jobbágyi szolgálataiéi megváltott szeli.élvek is fognak a Nemesi felkelés’ telkeiben részt venni; ha azomban igaz az,hogy a’ Jobbágyságnak sorsán azért kell segíteni, mivel az a’ közterheket viselni nem képes, valójában által nem lehet látni, hóimét legyen képes arra, hogy jövendőben a’Jobbágyhely’ haszonvételét, a mihez eddig ingyen is hozzá juthatott, kész pénzen megszerezze, ’s ezen felül az ő szolgálatjai megváltása fejében is egy egész tökét letegyen, és felül reá nem csak mind azon közterheket, mellyeket eddig az ingyen birt Sessiótől sem tudott megfizetni, hanem még tőkéjétől is, mellyel csak az Úri tartozást váltotta meg, és a’ mi által sorsa csak annyiból változott, hogy a' szolgálatot többé természetben nem tellyesiti, az Insurrectional terheket visellye. 5-ör Az mondódik, hogy minekutánna megegyezhettek a’ Fő Kendek az ősi alkotmány sérelme nélkül abban, hogy az Urbárium béhozatala előtt kötött örökös szerződések többé kérdés alá ne vonultathassanak, hogyan ellenezhetik már most ezen javallatot? — Nagy azomban ezek között a’ külömbség, mert elsőben az Urbárium’béhozatala olta kinek kinek elegendő iideje volt a’sérelmét, ha valamelly azon szerződések által okoztatott volna, orvosolhatni, másodszor a’ köz jó megkívánja, hogy a’ Feleknek elegendő idejek a’ sérelmek’ orvoslására lévén, a’ perlekedéseknek egyszer határ tétessen, ’s különben is azok nem olly szerződések voltak, a’ hol az egész töke letétetett volna, ’s illyen örökös szerződések’ tételét a’ Fő Rendek jövendőre sem neheztelik, ezektől azomban a’ most javallott örökös szerződések nagyon különbözők lévén, nagyon világos, hogy a’ Fo Rendek tökélletesen egybehangzólag munkálódtak. Végre mind ezekhez még az is járulna, hogy minekutánna a’ szabad költözés a’ Jobbágynak meg van engedve, ezen szerződés csak a’földes Úrra nézve lenne örökös, a Jobbágy pedig elköltözhetne, az pedig az igazsággal megegyező nem volna, hogy egyik fél lekötelezve maradván, a’ másik a’szerződéstől egy oldalúlag elálhasson. Mindezek szerint tehát ötét az örökös szerződések mellett felhozott Izenetbeli okok meg nem győzvén, továbbá is azok ellen nyilatkoztatja ki magát.

Marmaros Vármegye’ 1-ső Követje a’ Fő Rendek’ kívánságának elfogadására szavazván.

Trencsény Vármegye’ 1-só Követje; megákkor sem volna képes reáállaut a’ Fő Rendek’ kívánságára, ha utasítása az ellen nem volna, és pedig azért, mert az áltatok felhozott okokat nem látja meggyőzőknek lenni; ugyan is legfőbb argumentuma a’ Fő Rendeknek, hogy a Karok, és Rendek’javallata’ elfogadásávál az aviticitás veszedelraeztetne; de meg kell gondolni, hogy eddig is szabad volt eladni az ősi javakat ex causa rationabili, vagy talán a’ Fő Rendek annyira kívánják terjeszteni az aviticitást, hogy annak szine alatt minden ősi jószág Majorátus legyen? Már vagy meg fog továbbra is állapitatni az aviticitás, vagy el fog töröltetni;

Jegyző Könyv. V-dik Darab. 86