1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
132. ülés
340 SZÁZ HARMINCZKETTODIK ÜLÉS. 30. Octob. Jobbágyoknak általános summa letételével való magok megváltkatása a1 fejedelmi Jussokat nem fogja kijádzani; Országié Felséges Királyunkban van tellyes reménysége, mint Törvényeink’ legfőbb őrzőjében, hogy a’ Korona, a Hitrebizott, és első szülöttségi Jószágokra, az 1-ső Rész 58-dik Czímjéből, az Egyházi Javakra pedig az 1790: 23-dik Törvényből mint fő Patronus ügyelni fog, és ezekből állítja, hogy a’ Jobbágyoknak általános summával való magok’ megválthatására nézve Törvényt hozni nem lehet, mert a’ régi Törvények fenállanak; azok pedig jók, hasznosak, ’s elmozdithatatlanok. Végre elő van hozva ezen Kerületi Javallatban, hogy a Nemesi felkelés mint legfőbb kötelesség sem fosztatik meg ezen rendelkezéssel alapjától, meg kell itt jegyezni, hogy az adó fundusa annyira biztosítatott, hogy a’ Jobbágy telkeken lévő Nemeseknek ezután adózni kell. — Vallyon a' midőn ezen Nemeseket sarkalatos jussaikból nagy részben kivetkeztetve látja, á Nemesi Jószágok az Insurrectionalis fundushoz tartozandó!;, miért kívántatik, hogy éppen ezen Insurrectionalis fundusból az adózó Jobbágyság birtokot nyerjen; és talán még mivel a’ földes Urának jussait ruházta magára, adót se fizessen, rettenetes változás! Mire vezet ez, mi lesz mind ezekből? á szegény Nemes ember á Jobbágy telkektől adózni, és Haza védelme kívánván személyesen felkelni tartozik, 's ugyan akkor az adózó Jobbágy, vagy Jobbágyi község á megváltásbeli birtoktól legfellyebb a’ Concurrentiára fog fizetni valamelly csekély részt! Mind ezeket tekintetbe vévén, ha bár kész is á Jobbágyságra nézve minden áldozatokra, mellyek á földes Úri kegyességgel megférnek, de illy feltételekben, hogy a’ Jobbágy magát egy általános summa letételével megválthassa, a’ földes Urnák Constitutionalis Jussai megzavartassanak, és ezekből még nagyobb veszedelmek következtessenek, Küldői utasításainak tartalmaiból úgy lelki ösmérete tellyes meggyőződéséből meg nem egyezhet. VasVármegye’ 2-dik Követje magát igy fejezte ki: Küldői olly örökös szerződések’ megállapításában, hogy a’ Jobbágyok az egész töke letételével magokat Jobbágyi szolgálatok alól örökre megválthassák, mint a’ Törvényes örökösökre nézve felette sérelmesekben, minekeíötte az aviticitás’ kérdése annak helyén elhatároztatik, meg nem egyeznek, hanem ezeket egyedül csak a’szerződést tevő földes Ur élete napjáig tartandóknak kívánják kijelentetni; melly kívánságához Küldőinek, minekutánna a’ Fő Rendek’ jav allata közelébb járul, magát oda jelenti ki, hogy készebb inkább a' fő Rendek’javallatát, mint sem a' Kerületi szerkeztetést elfogadni. Nem is győzik meg az ellenkezőről az Üzenetben, ámbár különben ügyesen előadott okok, s jelesen először nem érthet abban egyet, hogy a'Kerületi szerkeztetésben javallott örökös szerződések a’ Jobbágyok’ sorsát jobban biztosítanák, mert azt kérdi: vallyon mi biztosítja jobban a’Jobbágy sorsát, az ő tartozásai megváltása’ fejében adott summának kissebb, vagy nagyobb száma é, avagy a’ szerződés örökössége? bizonnyára ezen utóbbi; ha tehát a’ Jobbágyot a' szerződés’ örökössége biztosítja, és nem a’ summa, a’biztosításra nézve mind egy lesz, akár a' Jobbágy csak esztendőnként fizesse a' kamatot, akár pedig az egész tökét letegye, sótt nagyobb biztosítása lesz, ha magánál lesz a’ tőke, és csak a’ kamatot fizeti, mert úgy legalább nem kell neki aggódni szerződésének vagy ellenkező Törvény, vagy egyéb viszontagságok által, a’ mit soha előre látni nem lehet, az örökösség’ sorából megtörténhető kiemeltetésével, pénzének miképen való viszanyerése felől. 2-or Azzal kivántatnak ezen örökös szerződések törvényesitetni, hogy eddig is történtek illyesek, és egy olly Törvény sincs, raelly azt ez ideig tilalmazta volna; való ugyan, hogy történtek eddig is hasonló