1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

132. ülés

»lapítani, úgy annyirafelűlhaladja a’ Szólló érzelmeit, hogy rövideden kimondván azt állítsa: az Ország' függetlensége olly szent, olly alapos, hogy azt az illyesekre pazérolni nem kívánja. Mit foglaljon magában a’ függetlenség, az 1790: 10. megfejti, ’s megfejtette azon idó pontban, midőn Constitutionknak megrázódtatásai után illy Törvényt hozni kelletett, ’s ebben a Törvényben is világosan kiköttetett, hogy Országunk más szomszéd Tartományok' példájára ne kormányoztasson. Vallyon tehát a' Jobbágyságnak illy Jussok’ adásával, mellyek soha még eddig Törvényhatóságainkban nem divatoztak, az Országnak függetlenségét fogjuk emelni, vagy fentartani ? vagy talán a’ Jobbágyokat szinten Aristocratákká kívánjuk tenni ? a' nézetek nem tiszták, veszedelmesek! — Azt is foglalja e’ tárgy’pártolására a’ Kerületi javallat, hogy az általános summa letételével való megváltás az Ország’ alkotmányának jussait, és Intézeteit fel nem forgatja; de a' Szólló azt hiszi, hogy felforgatja a’ tulajdonosságot, melly már ezen Úrbéri tárgyban a’ IV. Czikkelyben megáliapítatott ; — az ősiséget kiveti sarkából egészen, és a’ birhatóságnak,- mellv már ezen Ország Gyűlésében indítványba tétetett, de ki nem vitethetett, előre hidat vei r kéntelen mind ezekre azt kérdeni, hogy minekelótte az ősiség, a’ birhatóság a' maga helyén a' Törvényes tárgyban t. i. előjön; tanácsos é a’Jobbágyoknak általános summa’ letételével való megváltásáról itt előre gondoskodni? Iía igen hamar lépésekkel bővebb, és nagyobb megfontolások’ elmellőzésével, a’ Constitutionalis Jussoknak félretételével illy könnyen, illy nevezetes tárgyakon ezen mostani Törvényhozó Test álthatnikíván; ó ugyan ellent nem állhat, de attól tart, hogy az illy lépések Constitutionkat veszedelmeztetni, és végromlásunkat siettetni fogják. Az állitatik ugyan ezen Kerületi Javallatban, hogy nem forognak veszedelemben a' Törvény’ különös oltalma alatt álló Egyházi, és Korona Jószágok, mert ezen tekintetek’ bővebb kifejtése a’ maga helyére tartozik; de ha a maga helyére tartozik, hagyuk oda, fiiggeszük fel. ne tanácskozzunk itt, mert ismét nincs semmi öszve ütközés abban is, hogy ha a’ dolog esetre jön, a' lefizetendő, de el nem költhetendő tőkepénznek kamatjait az illető Birtokos szedheti; hol van erre nézve a’ tókepénznek biztossága? pedig ha ezen Jószágok a' Törvény különös oltalma alatt vágynak, felettébb szükség, hogy ezekre nézve is rendelés tétessen, úgy de nincs a’ pénzbeli viszonyokra nézve Törvény, hogy lehet tehát a’ Birtokost is arról biztosítani, hogy tőkéjét is mindig megnyerhesse? de csakugyan ezekben is a’ legfőbb ok az, hogy a Jobbágyságnak általános summa letételévéi való megválthatása több szövevényes kérdésekkel van öszvekötve, és így veszedelmes volna itt princípiumot megállapítani, ’s az illyes megállapítást majd akkor, midőn a’ Törvényes tárgyban ennek részei tanácskozásba jönnek, újra megváltoztatni, annyival is inkább, mivel már ezen 5-dik Czikkely’ 3-dik §-sa azt rendeli, hogy minden ollyan kötések, mellyekre az lépett, kinek arra jussa, ’s tehetsége nem volt, felbonthatók; nem illyesekben áll tehát a’ Jobbágyság elősegéllése’ boldogsága, ezek a’ magossabb gondolkozásokhoz tartozandók, nékik éreztethető segedelmek kellenek, ollyanok p. o. a’ midón a’ kissebb Úri dézsmák elengedtettek: örömmel járult volna minden üdében, ’s esetben a’ Jobbágyságnak felsegélléséhez, és hasznai előmozdításához, inkább megtudta volna magát akkor győzni, ha a’ bőkezűségnek, és földes Úri kegyelmekből eredett jótékonyságnak gyümölcsei a’ többségnek elhatározása szerint azon minoritásban helyheztetett volna, melly nem győzhetett, mintsem most minoritásban lenni akkor, midőn Constitutionalis Jussaink e’ czélból veszedelemben forognak; de éppen mivel ezen Kerületi javallatban az állitatik fel, hogy a’

85 *

SZÁZ HARMIXCZKE TTOD IK ÜLÉS. 30. Octob. 339