1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
132. ülés
3:58 SZÁZ HARMINCZKE TTOD IK ÜLÉS. 30. Octob. egyedül csak az emberiség fog hatalmat venni, megszűnik a’ Jobbágyság, megszűnik az Uraság. Mondatott már ezelőtt itt ezen Teremben, hogy a’ Constitution változtatni lehet; — az illycs előadások a’ szállót rettentik, és rósz következéseikre nézve aggódtatják: a’ Magyar Törvényhozó Test’ Tagjainak eddig szent, és fő kötelessége volt megtartani azt, hogy a’ Constitutio’ változtatása az Országgyűlési Tanácskozások’ tárgyául se vétessen; ez tartotta fel eddig ősi alkotmányunkat, az illy kifejezések ingadozásba, ’s veszedelembe hozzák azt; most azonban az Úrbéri dolog lévén czélunk, nem kíván adni a’ Jobbágynak ollyast, a’ mi hangot, füstöt, és kecsegtetést ád, hanem boldogságára, könnyebbitésére, ’s felsegéllésére utasításai szerint kész a’ Házi adó terheinek elviselésében részt venni; és a’ Nemesi Rendet magas gondolkozásával azzal emelni, ’s fényeszteni, hogy a’Jobbágyság az illy nyomó adózásoktól nagy részben felmentetvén, az elválaltasson; kész a’ katonatartásban minden kitelhető módon azon iparkodni, hogy rajtok segittessen, kész az út csinálásban olly eszközökről gondoskodni: mellyek őket ezen nagy tehertől is egy részben meg mentsék; *— kész a’ kereskedésnek hasznait, és jótékonyságát szerencséjekre előmozdítani. Ha még mindezekhez a’ só ára is letétetik, a’ földes Uraknak nagy lelkűsége a' Jobbágyoknak minden zaklattatását eltávoztatja, ha vélek szelídül, és emberül fog bánattatni; ha azok végre, mellyek már az ó boldogságokra ezen Úrbéri tárgyban megállapítalak, a’ megszentelendő Törvények által végre is hajtatnak, igy lehetnek ók boldogok, igy lesz nékik minden panaszok eloszlattatva, felesleg tehát most a’ Jobbágyoknak oily just adni, melly általánosan ki sem is terjeszthető, és a’ mellyel a’ szegény Jobbágy úgy sem élhet, de a melly Jusra még ő nevelve, ’s elkészítve nincsen is, hanem illő, hogy az Aristocratia a maga elébbeni díszét, fényét fentartsa, és Constitutionalis Jussainak engedelme mellett azokat rendelje, a’ inellyeket lehet. — Továbbá ezen Kerületi Javallatban az általános Summa’ letételével való megváltásra az is hozattatik fel, hogy a’ kötéseknek, és szerződéseknek szenteknek kell lenni, és pedig úgy, hogy az egyik félnek, mint a’ másiknak viszonyos boldogságot, és maradandó biztosítást nyújtsanak. Vallyon micsoda boldogságot lehet ebből remény leni az Úrra nézve, talán az lesz a’ boldogság, hogy illy móddal a’pazarlásra eszköz nyújtatik? vagy talán, mivel a’ Jobbágyságot némellyek’ vélekedése szerint már egyszer a’ fölsőség, és Uraság’ gyámsága alól felmenteni akarják, kies mezőt nyitni arra, hogy a’teendő, ’s illy megváltásbeli egyességek által magának a’ földes Úr, mert bizonyára kárával nem teszi, nagyobb hasznot szerezhessen? ezt általánosan az Uraságok’ részéről olly boldogságnak tekinti, melly az Uradalmi jussokat sarkából kiforgatja, a’ Jobbágynak pedig biztosítást néni ád; mert ha bár vágynak is Országunkban talán némelly olly népes, és gazdagabb Helységek, vagy Várasok, mellyek az illy megváltású egyességeket tehetnék, az egészre nézve akkor, midőn éppen a’ segedelemre méltó sorsokat könnyebbítjük; — nem alkalmaztatható. Azonban korán is van az illy szerződéseknek akár boldogságáról, akár biztosításáról most szóllani, mert elébb ebből Törvénynek kell következni, eddig pedig Törvény nem lévén, nem kell a’gyermeket keresztelni. — Lgy veszi észre a’Kerületi javallat’előadásaiból, hogy az okoskodás ezen kitűzött czélnak fentartására oda megy ki, hogy a’ legfőbb’ boldogság a' Nemzeti Törvényes függetlenségben helyhezódik, mellynek sarkai azzal, ha azok többekre is kiárasztatnak, meg nem rendűinek, hanem öregbednek. Mára’ Jobbágyoknak egy általános Summa’ letételével leendő magok’ megválthatását az Ország’ függetlenségén
