1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
125. ülés
SZJZ HÚZ ON ÖT ÖD IK ÜLÉS. 15. Oct ok 511 Thurócz Vármegyének 2-dik Követje: a’ szálló Követ atban meg nem egyezhet, hogy a’ jobbágy szegődés által le tett somma pénzei magát az Úrbéri tartozásaitól örökre meg válthassa, minthogy az annyit tenne, mint a’ nemtelen embernek birhatási just engedni, az aviticitást el törleni, a’ Királyi Fiscus* nak successióját korlátolni, és a pazarlóknak tágos mezót a’ pazarlásra nyitni, az pedig alapos törvényeinkéi, és századoktól fen álló alkotmányunkal meg nem egyez; — amúgy is ennek az Ország Gyűlésnek nem az a’ czélja, hogy új Constitutiót alkosson, hanem hogy azt meg erősítse, és azon vissza éléseket,a’mellyck ne talán bele csúsztak, el törölje: ezekbúi tehát, és azon okokbul is, a’ mel- 1) eket Fehér Vármegye Követje lelkesen eló adott, ó az örökös Contractusoknak ellenére szavaz; — mindazonáltal, ha a’ ezélját el nem érhetné, legalább azt kívánja, hogy az örökös Contractusoknak ereje csak a’ fatens élet koráig terjesztődjön ki, de ha ezt se érhetné el, noha kéntelen, de még is inkább a Fo Kendek, mint a’ Kerületi javallatához áll. Tolna Vármegyének 2 dik Követje előre a’ Kerületi szerkeztetés mellett jelentvén ki magát, az Országnak jövendő allapotjárul azon esetben, ha a’ tökelletesedésnek ellene szegezi magát, el fogádás nélkül nem gondolkozhat: az okokat a Kerületi szerkeztetés bőven kifejti; — hogy ide valóé, vagy sem a’ kérdésben lévő tárgy, ezt Borsod Vármegye Követje ki merítette, azokhoz még hozzáteszi, hogy az Uriszék, Királyi Helytartó Tanács, Szolga Bírói Ítélet, adó tárgyának biztosításait mind ide valóknak tartjuk, csak a jobbágy jusai fen tartásának nem kell é itt említetni? — Tökélleles jót e’ földi életben nem találunk, csak a’ miben több a’ jó, ollyanokrul kell gondolnunk, egy két ellenvetés ennji jó mellett elenyészik: — a’ népet nevelni kell, hogy a’ ki művelődésre, tökélletesedésre juthasson, ’s tulajdonosi tehetőségig meg érhessen: számot fogunk adni az Isten előtt nyolcs milliómnak, úgy szinte a’ nemesnek is boldogságát miképp kívántuk elő mozdítani. — Volt e’ a’ világon olly intézet, melly a’ világ kivánatihoz nem alkalmazva fel álott volna; — számtalan bajokat Kerülünk ez állalel, mert alkotmányunk biztosítására szolgál: — nincs az ideje előtt sótt ha valami, — ez van későn; alkotmányunknak ez valóságos csorbája, ’s csupán a Kerületi javallat el fogadásával erősíthetjük meg azt. Nógrád Vármegyének első Követje azt véli: hogy az Elő lülőnek a Királyi Városokról fel hozott ellenvetése azon aggodalomból eredt, hogy ezen örökös szerződések kötése által a’ lakosoknak egy harmadik osztályozata támodni fog, melly sem nemes, sem paraszt nem lessz, mert hogy a’ Királyi \ árosok privilegium által aristocraticusokká tétettek, az tagadhatatlan, — azt meri azomhan állítani a szólló, hogy ezen harmadik osztályozat nem fog támadni, hanem támadott már az Országban, ’s jobbnak tarty a f ha törvény mellett, mint törvény nélkül, vagy annak ellenére támad, — ezen lépést az időnek szüksége hozta magával , mivel számos községek léteznek, mellyek már annak, mit most törvényesen ki jelenteni akarunk, birtokába vannak; — továbbá kérdi a’ szólló: mi jobb, ha a’ törvényhozás azt, mit tettleg tellyes jussal ne'melly községek magoknak meg szereztek, törvény által meg alapítja, vagy meg tagadja é? ha ez történik, valamint az izenetben ki merítve vagyon, veszedclmeztetni fog azon községeknek léte, melljek már magokat fel szabadították, ’s ugyan azért azt tartja, hogy mindtn ereire jobb azt törvényesen meg alapítani,’s azokra is ki terjeszteni, kik azon 53 *
