1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
125. ülés
210 tióra tartozik, még is itt az Úrbéri tárgyban ugyan vátig védelmezik n’ Fő Rendek az Úri szék fel maradását. Ha hát! mind ezek ex principio ide tartoznak, ezt a’ 2-dik §-st se igyekezzenek ismét ki iktatni!! mert amazok ennél se nem szükségesebbek, se nem nagyobb érdeküek. Azt is hallotta itt a’ Széllé némellyektÖl, hogy ez az egész tárgy sok nehézségekben, és szövevényekben ütközvén, ezek el igazítása nehéz, ’s így egészlen máskorra haggyuk. — Mind igaz ugyan ez, *s igaz az, hogy itt baj, Js szövevény garmadával van, — de kérdi a* Széllé, hogy aJ bajok, és szövevények sokasága mikor ijeszthette hátra méltó okon a’ Magyar Törvényhozást egy, vagy más Törvény meg hozásától, soha sem! a’ Törvényhozás az akadályokat, és szövevényeket nem számlálni, hanem bölcsességével el igazítani szokta. — Azért is aJ Széllé abban a’ hiszemben lévén, hogy ha ezt a* §-ust, *s majd a* ö-dik Articulust is meg tarthatva haza vihetjük: akkor mondhatjuk el igazán amaz öröm fel fohászkodást ,,Jum redit et Virgo, — redeunt Saturnia Regna“ a’ Széllé a’ Kerületi szerkeztetés meg hagyatására voksol. Bars Vármegyének 1-ső Követe így elmélkedik: ha a' jelen törvény javallat, és az Úrbéri 8-dik Törvény Czikkely el dűl, Js e* részben a' Fő Rendek javallata el fogadtatik, ezennel Küldői nevében azt jelenti ki, hogy akkoron inkább a' Theresianum Urbáriumot fogadja el,— mert azt mondani, hogy a Jobbágy magát ki ne válthassa, vélekedése szerént nem egyébb, mint azt mondani: „Te Jobbágy szolgának születtél, néked örökkön örökké szolgának kell maradnod“ továbbá „Te Jobbágy, te ártatlan ember, néked nem lehet szabad embernek lenni, mivel örökös tömlöczre Ítéltettél el.“ — Egyébbiránt a* Kerületi szerkeztetés e' tárgyat ki meríti, *s mind azon ellenvetésekre, mellyeket az Elölülő, *s több Követek elő adtak, eléggé megfelel, ezeket ismétleni nem akarván , hanem egyedül három általlyányos elveit kívánja elő hozni, az első t. i. az, hogy a’ Fő Rendek az Osiségtül félnek, hogy ezen intézkedés által el veszne, erre csak azt feleli, hogy ettől éppen nem fél» mivel azt kívánja, hogy az egésszen törültessék el, és mikor a* Törvénykezési tárgyban az Osiségről szó leend, ellene szólni fog; — aJ második elv az» mellyet az Elölülő elő hozott, t. i. hogy valamint a1 Királyi Városok fel emeltettek az Aristocratiához, úgy ezen Községek is ahoz felemeltetnének, vagy leg alább fel emeltetni kellenének, ettől sem fél, mert azt kivánnya, hogy a’ Hazának minden lakosai az Aristocratiához fel emeltessenek ; a’ harmadik elv az, hogy ezen törvény javallata a mostani alkotmányunk meg rontására szolgál, mire azt feleli: hogy a’ mostani alkotmány alapjait ugyan fel forgatni nem akarja, — minden alkotványnak mindazáltal legfőbb tökélletesedésének tekinti annak váltézhaléságát, 's igen nagy tökéletlenségnek tartaná, ha alkotványunkat változtatni nem lehetne. — Végre azzal zárja be beszédjét, h< gy minekutánna némelly Követ Társai a’ Jobbágyi telkeken laké Nemesek adó fizetéséről vala a’ szó, valamint az Isténért kérték a’Karokat és Rendek, hogy abba meg ne eggyezzenek, úgy Ö is, ha Tribunus plebis vélna, az Istenért kémé a Karokat és Rendeket, hogy a' Jobbágyok örökös meg váltását eszközöljék, de úgy, mint Bars Vármegyének Követje egyedül azt kivánhaltya, hogy a* mostani Kerületi szerkeztetés változatlanéi maradjon meg. SZÁZ HÚSZON ÖTÖDIK ÜLÉS, 12. Oct.
