1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
125. ülés
209 jai közül ne csak kevesen, hanem mennél többen, *s ha lehet mindnyáján legyenek boldogok. El allyasodott, és pazérló emberek, és Nemzetségek mindég voltának, *s lesznek ezután is aJ napok végéiglen — eggyik Nemzetség romlása szüli a* másik fel emelkedését; úgy volt a’ mindég, és úgy is lessz; — a’ kik most bírnak roppant Jószágokat, azok se datálják birtokjokat örök idoktűl fogva; magok, vagy Eleik szinte úgy el allyasodott, vagyípazérló emberektül szerezték Jószágaikat; nem lehet ezt tagadni, mert tanú erre a’ pereknek az a’számlálhatatlan myriása, mellyel a* nagy birtokú Úrak az illető Örökösök által háborgattalak; úgy hogy Magyar Országon mennél több Jószága van valakinek, annál több perek is támadnak ellene. De! leg főbb erőssége aJ Fő Rendeknek abból áll, hogy ez az egész dolog a3 Juridicum tárgyra tartozik, és így oda is ballasztasson el. — Ebben sok igazság van, 3s a’ mint már máskor meg mondotta a’ Szólló, Kiildoi is abban az értelemben vágynak; hogy ezen §. szövevényeinek bővebb ki fejtése, és el igazítása, valamint az is, hogy Nemesi Javakat bírhatnak eJ ez után a’ Nem- Nemesek; egyenesen a’Juridicum rendszeres munkára halasztasson el. — Éhez ragaszkodik a’ szólló is most is, de mivel Küldői nyilván ki mondják in principio azt, hogy az eddig is gyakorlásban volt örökös kötések meg tagadásával a’ Jobbágyság sorsát az eddig valónál rosszabbá tenni tellyességgel nem akarják, a' principium ki mondásának itt, — a3 szövevények bővebb el igazításának, és a’ törvényes szükséges formalitások, és óvások meg szabásának pedig aJ Juridicum tárgyú rendszeres munkában lessz helye. Valójában! vigyázzanak a’KK. ésRR., hogy ha a’ Fő Rendek javalltját el fogadni találnák, abban a3 vitiosus Circulusban ne essenek belé, mellyben belé esett ama kísérteire jutott szénégető; ki a* Traditio szerént minden eleibe tett kérdésekre csak azzal felelgetett; hogy Ö azt hiszi, a’ mit az Anyaszentegyház hiszen, — az Anyaszentegyház pedig azt hiszi, — a’ mit Ö hiszen. — Minden bizonnyal így járnánk ennek a’ §-nak ki hagyásával. Ha ezt itt ki hagynánk, a* Juridicum rendszeres munkában azt fognák méltán mondani a’ Fő Rendek, hogy mivel a’ principium ki mondása az Úrbéri törvényekben ki maradt, a’ Juridicum munkában nincs, minek törvényés formalitás, és köntöst szabni; *s így a* két rendszeres munka, 3s a’ tárgynak eggyik munkából a’ másikra való halasztgatása között; a’ dolog is, a’ formalitás is szépen, és egy általlyában el maradna. Már pedig, ha a’ FŐ Rendek ezt a §-t itt velünk ki hagyattatni, még alább meg majd az Úri széket reánk disputálni, — a 8-dik Articulust pedig tőlünk el disputálni találnák, a’ Diaeta végével egymásra nézhetünk, ’s méltán azt kérdezhetjük egymástól, hogy „Ulti est in antecessum decantata populi felicitas ?“ Azt is mondják a* Fő Rendek, hogy ennek a’ §-nak el fogadása a törvény szerzés elvei ellen van, semmi sincs inkább ellenekre azoknak, mint az elvekben való álhatatlanság; "s az önkényes változtatás. Mit tartozik ide az Úrbéri tárgyhoz az, hogy az Úrbéri Telek haszonvételére reá szoruló Nemes ember] az adót, és a" köz terheket is viselje utánna? még is itt ugyan sarkalják azt a* Fö Rendek. — Micsoda perek follyanak valamelly itéló szék előtt? s még az Ítélő szék is, továbbá is fel álljon e', avagy nem? a’ fororum coordina- Jegyzö Könyv V-dik Darab. ^ száz nrszox Ötödik ülés, 12. Oct
