1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

125. ülés

SZÁZ HUSZONÖTÖDIK ÜLÉS, 12. Oct.

205

egyes Jobbágyok nem tsak zavaroknak okot nem adtak, sott még Jobbágy társaiknak, mint a’köz terhek viselése pontosságában, mint gazdaságaik rendesebb elintésében például szolgáltak. — Fehér Vármegye Követjének abbéli aggodalmát, mintha a’ javallott törvény a’ Fiscus öröküdését meg határozó törvényekkel öszve ütközésben lenne, sem oszthatja a’ Szólló, mert ha nincs ezen törvényekkel a3 Nemesi javaknak örökös eladhatása öszve ütközésben, nem ellenkezhetnek ezen törvények ételmével a* Jobbágyi tartozások megváltása eránt kötött szerződések is , mellyek következésében gyakran a3 felvett váltó Sommának a’ Jószág javitására való fordítása által a' Fiscus örökösödése még növekedik. De egyébbaránt nem képzelheti a’ Széllé, hogy a’ Fiscus örökösödése biztosításának a3 Nemzetisedés, ’s koz bolgogság kifejlődhetését subordinálni kellessék , sott reményű, hogy ezen Fiscusi örökösödés e3 jelen törvényhozó Test által a’ maga törvényes korlátjai közé fog helyheztetni. — Azt, a* mit Bihar Vármegye Követje mondott t. i. hogy a’ Majorátus, Papi rend, és status Jószágai e3 tekintetben a’ Törvényhozó Test figyelmét einem mellőzhetik, elisméri a’ Szólló, de azért nem lehet abból követketetni a’ váltságbeli örökös szerzó'dések meg tiltása szükségét; könnyű lessz a3 Törvényhozó Testnek a’törvényes rendszeres munka felvétele alkalmával ezen javakra nézve vagy azt rendelni, hogy ezen jószágokban a3 magokat meg váltó Jobbágyok által fizetendő Sommák a3 Hazánk boldogsága elő' mozdítása tekéntetébül igen kívánatos , ’s talán üdővel létesítendő Nemzeti köz fundusba tétessenek olly formán, hogy ezen Sommák kamatjai idó'nként az illető'birtokosoknak kiadassanak, vagy pedig más valamelly igazságos módot fel találni, melly által mint a’ jelen, mint a3 jövő birtokosok jövedelmei biztosítva lesznek. Végre a3 Fő Rendeknek abbeli két ellenvetéseikre, mintha a’ javalott engedmény még korán volna, 3s tsak a’ pazérlásnak nyújtana alkalmatosságot, azt jegyzi meg a’ Szólló, hogy akko/lehetne ezen kérdésnek helye, hogy korán , vagy inkább későn van e’ a’ jelen törvény javalatja? ha az a3 miről szó van, szokatlan, 3s újság volna, — de hogy annak, a’ mi emberi emlékezet haladó üdotűl fogva szokásban vólt, törvényben való kimondása korán legyen, azt meg fogni nem tudja, — 3s úgy vélekedik, hogy nem a Karok, és Rendek által javalott Törvénynek el fogadása, hanem inkább annak el nem fogadása adna a’ pazérlásra okot, — mert valamint bizonyos az, hogy a’ Jobbágyi szolgálatoknak meg váltásáért többet adhat a’ Szogálatoktól szabadulni akaró Jobbágy mint az Úrbéri tartozások tőkéjénél ritkán többet adni szokott földes Úr, — úgy bizonyos az is, hogy nagyobbodván a Concurrentia a3 megszorúltt, ’s a’ hitel nem léte miatt pénzt kölcsön hijaba kereső földes Úr gyakran annyit fog kaphatni négy, vagy öt Jobbágyaitól váltság fejében, mint kapna, ha birtokos társának két annyi számú Jobbágy telket eladna* ’s így többet kapván kevesebbért, vagyonyának értékével kisebbaron való el pazérlására kénszerítetni nem fog.

Ezeknél fogva tudván ugyan a’ Szólló több Országot, hol a3 Jobbágyoknak sorsa sokkal rosszabb, mint Hazánkban, de nem tudván ollyant, hol a földes Úr, ’s Jobbágy közti kölcsönös eggyességen épültt örökös meg válthatáa tiltva volna, nemiévén ez Hazánk törvénnyel által is el tiltva; sőtt annak szokásban való létét Hazánk számos virágzó szabad községei elég bőven meg mu-* tatván, nem akarván e’ tekintetben a3 Jobbágyok sorsát, a szabadsagaikat Uraik Jegyző Könyv V-dik Darab. 52