1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

125. ülés

20()

SZÁZ HÚSZON ÖTÖDIK ÜLÉS, 12. Oct.

által kívánt váltó Sommának letétele által meg szerezhető Afrikai rab szolgáknál rosszabb karban helyheztetni, a’ KK. és RR. által javallott törvény meg tar. tására szavaz.

Az Elölülő Csongrád Vármegye Követjének hosszas okoskodásának czáfolásában bé ereszkedni nem kivánván; csupán azon okoskodásra, hogy az illyettén szerződések az ősiségre nézve más örökös el adásokkal egy erányban állanak , azt jegyzi meg:1 hogy a’ Kerületi szerkeztetésnek világos tartalma ezen állíttassál ellenkezik , mivel itt örökösöknek , változhatatlanoknak vágynak a’ kérdésbe vett szerződések meg állapítva; a3 midőn tehát a3 fent álló Ösiség egvenes következéséül mostani törvényeink az Örökösöknek támadható sérelmeik orvosolhatását nyilván fenn tartyák, a’ mostani minden orvoslást, és változtatást ki záró javallatot az eddigi szerződésekkel egy helyezetben parallelábau tenni nem lehet.

Somogy Vármegzének 2-dik Követje előre meg vallja, hogy sokkal csekélyebb, és silányabb az értelme, ’s elmebéli tehetsége, hogy sem ezen törvény javallat mellett többeket elő hozni tudna, mint a3 mellyek ki merítőleg a5 Kerületi Izenetben foglaltatnak ; — miután azomban ezen kérdés Küldőinek olly nagyon szívén fekszik, hogy az egész Úrbéri tárgyban utasításokban egygyet sem kötöttek olly igen ki, mint éppen ezt, kötelesnek érzi magát, hogy az Elölülő ellenvetésére nézve némellyeket meg éríncsen , ugyan is: a3 Városoknak tekintetét mi illeti, azoknak diplomaticus szerkeztetésébe ereszkedni nem akar, hogy azok az Anjou ház uralkodása idejében jöttek törvénybe, azt kiki tudja, és N. Lajos alatt hozott törvényekbül meg láthattya, — arról hogy Árpád nemzetség uralkodása iideje alatt voltak e’ illyes Királyi Városok, vagy sem, szóllani nem akar, midőn a3 tapasztalás bizonyítja, hogy valamennyi mostanSban fen álló Királyi Várasok kiváltván magokat, később privilégiumokkal ruháztattak fel, ’s még ezen meg váltás nem volt, az Ország illy Városokat a3 Szabad Királyiak közé törvényben nem iktatta , mint ezt Somogy Vármegye szomszédságában lévő Királyi Város példája bizonyítja.

Azon argumentuma az Elölülőnek , hogy ezen kérdés a3 Törvénykezési munkálat köréhez tartozik, igen sokat próbál, ’s azért keveset próbál, — bizonyos az, Hogy midőn a3 tulajdonról van a3 kérdés, azt egy alkotványos Országban a3 Törvénykezési munkálat sorába helyheztetni kell, de mi után ezen tulajdon az adózó nép tekinteteivel olly igen szorosan egybe van szőve, ezen tulajdont másféle tulajdonokkal nem lehet egy forma hasonlatosságba tenni, ’s azt kérdi, — vallyon az Országos Küldöttség, vallyon a’ Fő Rendek nem akarják e3 ugyan ezen tulajdoni kérdést a’ Királyi Helytartó Tanács elébe vinni, vallyon itt miért nem mondják, hogy ezen kérdés nem ide, hanem a3 törvényes útra való? mi tehát ennek az oka, nem más, mint az, hogy ezen tulajdonnak más a3 természete, 3s mivel az Adófizetőnek tekintete az Haza boldogságának tekintetével olly szorosan van öszve kötve, ha tehát ez esetben illy ki vétel tétetik , nem láttya által, miért nem lehetne itt is ugyan azon a3 soron meg indúlni.

Az Ösiségűl húzott erősségre azt kérdi, hogy micsoda tulajdon, és micsoda Ösiség fekszik az illyes örökös meg váltásba? azt tartya, hogy ebbe nem fekszik egyébb, mint a’ kilenczed, robotok, ’s egyébb Úrbéri tartozások müg