1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
125. ülés
20 i Kl Ai HUSZONÖTÖDIK ÜLÚS, 12 Oc. giumokból keletkeztek, — mert noha tagadhatatlan, hogy számos régi Fejedelmeinktől Privilégiumokkal meg ajándékozott Városok soha földes Urakat nem ösmértek , de más részről igaz az is, hogy több kivált később üdőkben szabadokká lett Városok annakelőtte mint Jobbágyi Községek Földes Urak által bir rattatak, 3s tsak úgy, ’s akkor nyertek érdemeikért Királyi váítságot, a’ midőn előbb meg egyezvén Földes Uraikkal, magokat Jobbágyi tartozásaiktól a’ váltó sommának letevése által örökre meg váltották. A" mi azon ellenvetést illeti, hogy a3 Jobbágyoknak tartozásaiktól való örökös megválthatása az ősiségetmeg álapitó törvényekbe bele vág, — nem lehet ezt elő tekintettel figyelemre méltónak nem mondani, de ha az ősi birtokot helyes okoknál fogva törvényeink értelme szerént, örökösen is el lehet más Nemes embereknek adni úgy, hogy ezen eladások többé fel sem bontathatnak, nintsen ok, miért keltenék a’ Jobbá^vi telkek járandóságának meg vá'tása eránt kötendő szerződéseket,mellyek mind a’ Jobbágyaikkal egyeségre lépő, 3s a3 fel veendő pénz által majorsági földjeiket jobban mivelhető földes Urakra, mind a*' Jobbágyságra nézve hasznosak lévén, a’ törvény pártfogását méltán meg érdemlik, az ősiség feutartása tekintetéből meg tiltani? ’s ha nintsen az Ösiséggel öszvelitközésben az, a’ mibe mára3 Fo Rendek is meg egyeztek, hogy az Urbér bé hozatala előtt kötött örökös szeződések még csak kérdés alá se jöhessenek, hogy lehet az ezentúl kötendő váltásbeli kötéseket az ősiségetmeg határozó törvényekkel ellenkezőknek álitani? — Azt nem lehet kétségbe hozni, hogy ezen tárgy, némelly tekinteteknél fogva a5 törvényes rendszeres munkában fel fogja hívni a3 törvényhozó Testnek ügyeimét, mert kimondattatván itt azon elv, hogy a’ Jobbágyok a’ váltó sommának előre való letétele által magokat örökre megválthatják, nem lehet azon javakra nézve, mellyeknek birtokosai inkább haszon vevői jószágaiknak, min», sem valóságos tulajdonasai, törvényes rendelkezést annak helyén nem tenni, —- magát az elvet azomban minden esetre itt kell ki mondani, mert annak kimondása, hogv lehet e3 a3 földes Urával meg egyező Jobbágynak tartozásai megváltása eránt a3 váltó Somma előre való letételével örökös szerződésre lépni, az Úrbéri törvényekben el nem kerültethetik, ’s ha lehetett azt, bogy a Jobbágyi telkeket meg vásárló Nemesek minden meg álapitandó köz terheket vinni tartozzanak, az Úrbéri törvényekben, a’ hová ez legkevesebbet sem tartozik, kimondani bizonyosan ki lehet, sott ki is kell itt, hol a’ helyén van mondani azon elvet, melly a3 Nemzeti ipar kifejlődhetésének legbiztosabb módját foglalja magában. — Azon ellenvetésre, hogy a3 Karok, és Rendek által javallott törvény elfogadása által mód nyujtatik a’ nem örökös , hanem tsak ideigleni jussal fel ruházott birtokosoknak a’ valóságos birtokosoknak kijádzására, a3 felelet a’ FŐ Rendek által is helyben hagyattatott 5-dik Czikkely 5-dik szakaszának abbeli rendelesésében, bogy az ollyanak által kötött szerződések, kik ez eránt törvényes tehetőséggel nem bírnak, felbonthatók legyenek, fel találtatik. A3 mi az Elölülőnek abbeli ellenvetését illeti, hogy egyes Jobbágyoknak az illy es örökös meg váltást, a Községek organizatiójának zavarba hozása nélkül meg engedni nem lehet, azt jegyzi meg a’ Szólló, bogy ő ettűl leg kevesebbet sem fél, mert a tapasztalás mutatja, hogy számtalan illyen, résszerént földes Uraik eránt mutatott hivségeikért a Jobbágyi tartozásoktól menté tett, ’s Hazánk némelly felső Vármegyeiben soltész név alatt üsmeretes, résszerént addigi szerződések mellett magokat megváltott
