1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
SZJZ TIUZONEGYEDTK ÜLÉS. 8. Octob. 109 kos nemes a’ köz terheket vigye, nincs az 1-ső rész Q-ik czimje ellen, mert az csak azt mondja: nobiles intra limites proprii territoriit más nemes, ha meg veszi a’ jobbágytelket, nem lesz intra limites territorii sui, de a’ki a’ magáét meg veszi, az intra limites territorii sui leszen; az az: hogy az illyen földes Úr a magáétól fizessen, ellenkezik az 1-sd rész 9-dik czimjével, hogy tehát ezen törvény csorbulást ne szenvedjen, el kell határozni, hogy a’ földesUr tulajdon jobbágya telkét meg ne vehesse. — Nem lehet mondani, hogy a’ nyolez millió emberről senkinek sem kell gondoskodni, mert hanem gondoskodunk, arra jutunk, a’ hol Anglia áll, a' hol csak két neme van a’ népnek: oligarcha és koldus; meg kell tehát külömbőztetni mi a’ földes Úré, és mi a’ contributionalis fundus, mert ezt fent kelletik tartani. De nem lehet meg engedni a földes Urnák, hogy jobbágya telkét meg vehesse az 1741: 8-dik Czikkely tekintetéből sem, mert miután az adóról jót nem állunk, fel vigyáz a’ Kormány az adó fundusára, és igy ha a’ jobbágya telkét a’ földes Úr meg veszi a Kormány felvigyázása alá jön, már pedig azt akarni nem lehet, hogy valamelly földes Úr maga tulajdonát a’ Kormány fel vigyázása alatt bírja, és ez valóban mindéit fundamentalis nemesi jussokkal ellenkezne, ugyan azért arra, hogy a’földes Űr jobbágya telkét meg vehesse reá nem állhat. Posony \ árasa’ Követ je: ha mindjárt el halgatja is azon sarkalatos törvényeket, mellyeket Komárom Vármegye Követ je Bars Vármegye inditványának 2-dik része ellen elő számlált; ha mindjárt nem említi is, hogy ezen indítvány már a’ tegnapi tanácskozásban vég képpen el döntetett, és azért a’ mai tanácskozásnak rendes tárgya többé nem lehet; kéntelen még is a’ népesitésnek systemájából a kérdéses inditvány ellen magát kinyilatkoztatni, mert meg van győződve, hogy ezen inditvány a jobbágytelkek depopulatiójának leg alkalmatosaid), és leg sikeresebb módja volna, úgy hogy három, vagy négy tized alatt az adói telkeknek nagyold) része a’ jobbágyok birtokából ki vevődne; de a’ köz adónak tekintetéből sem állhat az indítványra, mert bátor az állitatik, hogy a’ tegnapi határozás által biztosítva vagyon a’ contributionalis fundus, még is bizonyos, hogy a jobbágy telkeken kivúl még számtalan személyes terhek is vannak, mellyek az adó fun dúsát teszik, és az adófizetést könnyebbítik; ezen személyes terhek a’ földes Urnái, a’ ki közönségesen tehetős lévén több helységekben számos telkeket öszve vehetne, meg szűnnek , és ez által a személyes terhek alatt lévők adózásainak természetesen növekedni kellene, azért is a tegnapi határozást továbbá is meg állapítani kívánja. Torontál Vármegye 2-dik Követje úgy vélekedett, hogy ha bátor nem egész ki terjedésben is, de csak ugyan bent van az 1608: 5, — sőtt más Törvény Czikkelyekben is, a mit a’ Kormány felelet terhéről Bars Vármegyének Követje fel hozott; bent foglaltatik továbbá az a’ Magyar Kamarának függetlensége eránt fel terjesztett felirásban is, erről azomba vélekedésének bővebbi elő terjesztését fent tartya a’ maga üdéjére. A’ mi pedig azt az indítványt illeti, hogy a földes Úr is meg vehesse a jobbágyi telkét, a szólló nem pártolhatja, mert meg van már mutatva, hogy ez a’ törvénnyel ellenkezik, de ellenkezik ez a’status czéljával is, mert a népesedést akadályoztatja; nem mozdítja el véleményétől azon állítás sem, hogy akkor is elesik a’ telek a jobbágy kézről, midőn azt Jegyzö Könyv V-dih Darab. 28
