1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
108 SZÁZ IIZJZO NEGYEDIK ÜLÉS. 8. Octob. intézkedésünk valóban rendszeres lenne, de midón ezt nem princípiumok, hanem az instructiók vezérlik, a’ mellyeknél fogva könnyen történhetik, hogy az utóbbi végzés az előbbivel összve ütközik , a’ regressust annak orvoslására használni, bizonyára szükség lenne; azomban a’ fel hozott esetet ollynak éppen nem nézheti, mert nagy külömbséget talál az idegen nemes, és a földes Lr közölt; — a’ Komáromi Követnek a’ Constitutióból hozott okoskodásán felül, mellyet Tolna Vármegye Követje meg nem czáfolt, mert ennek ellenvetése, ha állana is theoriában, a’praxis bizonyára példáját azon ki jádzásnak nem fogná mutatni, kétséget nem szenved, hogy valamint a földes Urnák mindenféle alkalmatossága van magát a’ köz terhek alól ki vonni, ügy ellenijén az idegen nemesre nézve a’ község magában az Úrban egy oltalmazóra talál, hogy igazságtalanül ne terheltessék; de még főbb tekintetet érdemel, a’ mit Soprony Vármegye Követje már elő adott, hogy szükség a jobbágyság meg telepedhetése állandóságáról gondoskodni. — Az Unghi Követ ellenvetése is csakúgy állana,ha az egyes telkek nagyobb áron történhető el adásokból a köz terhekre nézve a’ községre nem háromolhatna nemű nyomattatás, — a’ törvén)hozó test gondossága pedig nem az egyes jobbágy, hanem a jobbágyság sorsa átalyányos jobbítását. veszi szemügyre; ezek következéséljen tehát a’ Tábla végzését továbbá is minden változtatás nélkül meg hagyatni kívánta. Árva Vármegye 2-dik Követje: minekutánna a Karok és Rendek azt állapították meg, hogy minden, a’ ki ezentúl jobbágy telekre szert teszen, egyszersmind az azoknak haszonvételével egybekötött terheket viselni kötcleztessen, meg vallja, hogy első szempillantatban Hars VármegyeKövetje azon indítványát, hogy ennekutánna maga a’ földes Úr is tulajdon jobbágy telkét megvehesse, czélil ányosnak vélte. — De a tárgynak további meg fontolása után, nevezetesen pedig szemei előtt azt tartván, hogyha a’ Rars Vármegye Követje indítványa törvénnyé válik, rövid idő múlva a’ jobbágy telkek nagy számmal a’földes Urak kezeibe fognak jutni, eVigy az Ország depopuláltatna; meg gondolván továbbá azt, hogy a’ Rars' Vármegye Követje indítványa oda vezet, hogy húsz, harmincz esztendő le folyta után a’ nemesség adót fizessen, és hogy végtére az usufructuatio a’tulajdonnal mintegy’Zavarba jöjjön, azon indítványt nem pártolhatja, hanem vélekedésénél fogva a’ tegnapi conclusumhoz ragaszkodik. Zolyom Vármegye 1-ső Követje a’ Kormányszék responsabilitásáról itt szólni liem lehet, mert nincs az illető helyén, de nincs is ez eránt még most utasítása. De nem látja a maga’helyén lenni Bars Vármegye Követje indítványának második részét sem, mert ittjaz mondatik: determinanda publica onera supportare obligabiturmár .mik fognak meg határoztatni? mindaddig, mig a Commissariaticumimunkálatjfeljnem vétetődik, tudni nem lehet, mert ha a’jobbágy telket meg vevő nemesség az útcsinálás, katona tartás, ’s egyébb illy terhektől fel mentetik, akkor inkább kívánná nyilván el határoztatni, hogy semmiféle nemes jobbágytelket ne vásárolhasson, ugyan azért ez egész tárgyat a’ Commissariáticum munkálatra tartozandónak vélvén , azt oda halasztatni kívánta. Trencsén Vármegye 1-ső Követje: mind azon"anomáliák közt, mellyeket hallott, és a’mellyeket még képzelni lehet, leg nagyobb anomalia az, hogy valaki a magáét meg vegye, és arról, a ki tulajdon maga jószágát meg venné, méltán lehetne kérdeni: hogy helyén van é az esze? Az, hogy a’ más telkén la
