1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
102. ülés
81 SZÁZ KÉT TU DI K ÜLÉS. i. Sept. Az Elölülő felesleg valónak ösmérte Tolna Vármegye’ aggodalmát, mert az Urbárium bé hozatala’ alkalmával a’ végre hajtó Tisztviselők által a’ régi kötések akár Írott Contraction, akár pedig ususon alapultak, mindenütt fel jegyeztettek; oily esetet pedig, hogy miolta az Urbárium béhozattatott, a’ Jobbágynak szerződése csak a’ gyakorlott szokáson alapulna, fel sem lehet tenni: erre Tolna Vármegye’ 2-ik Ivövetje azon észrevételt tette, hogy bár mellv ritkák legyenek is azon helyek, mellyekben az Urbárium bé hozatala nem próbáltatok volna, ollyak még is találtatnak, hol ezen próbatétel épen a’ fen forgó kérdést tellyes világosságra nem hozta, vagy csak a’papiroson maradt a’ dolog, és olly állapotba) melly a’ szokást biztosító Törvényt feleslegessé nem teszi; és azért annál bátrabban maradott indítványa mellett, minél kevésbbé következhet abból akár kire nézve is igazságtalanság, és sérelem; ellenben minél biztabban az igazságtalanságnak, és sérelemnek többféle mód’ magokat elő adható esetekben, elejét veendi; mellyre Az Elölülő megjegyezte, hogy olly esetet, millyet Tolna Vármegye’ Ivövetje utóbb érintett, csupán egyet tud a' Primási Jószágban, de ez iránt is érkezett Boldog emlékezetű Mária Theresiától Resolutio; olly esetet azomba, hogy az Urbárium nem próbáltatott volna béhozaíni , egy átalján nem tud. Trencsén Vármegye’ 1-ső Ivövetje úgy vélekedett, hogy mivel a’ kötések kétfélék: Írottak, és szóbeliek, akár volt az Urbárium bé hozatala alkalmával írott Contractusa a’ Jobbágynak, akár nem, ötét abból, minek akkor ususába volt törvény által kiütni nem lehet, mert különben a’szóbeli egyezés, mellvet leg inkább usussal lehet bé bizonyítani, semmit sem érne; ugyan azért a’ Kerületi szerkcztetésbe meg nyugodott, ki nyilatkoztatja azomba Küldőinek abbeli kívánságát, hogy mindennemű szerződéseket, mellyek’ kötésébe akár az Uraság’, akár pedig a’ Jobbágyság’ részéről csalás történt, a’ meg károsítatott fél által maga útján meg semmisíteni lehessen. Bereg Vármegye’ l-ő Követje .* A’ Contractusok’ állandóságát, ’s erejét nem annyira az üdő múlta, mint annak törvényessége szerzi meg; midőn tehát a’ 3-ik szakaszban elő számlálandó okoknál fogta, az Urbárium béhozatala után kötött contractusok fel bonthatók; nem egyezik meg az igazsággal, hogy az Urbárium előtt készültek, ha szinte törvénytelenül tétettek is, örökösen meg tartassanak; mert igaz marad az mindég : quod in principio vitiosum erat, non potest tractu temporis convalescere; annál fogva ezen §-ust mellyből a’ Földes Urakra, sőtt néha a Jobbágyokra is tetemes károk következnének, vagy kihagyatni, vagy úgy módosítatni kívánná, hogy az abba említett Contractusok is, ha helyes okok vannak reá, felbontassanak. Neográd Vármegye’ 2-ik Követje az előtte szólló Követ’ vélekedésével osztozván, annak javallatát el fogadta. Liptó Vármegye’ 2-ik Követje: már a’köz fel kiáltásból tapasztalván, hogy a' Ivarok’ és Rendek nevezetes többsége az 5-ik czikkelynek most fel olvasott 1-ső szakaszát, úgy mint szerkezteivé van, el fogadni hajlandó; az ellen okok bővebb!) feszegetésével a’ tanácskozás folyamatját hátráltatni nem szándékozóit, utasításának tartalmát mindazonáltal igazolása végett rövideden elő adni kötelességének tartotta, Küldői t. i. több fontos nézeteknél fogva az Úrbéri rend szabás’ béhozatala idejét felül múló régi kötések fel bonthatatlanságának átallyános ki jelentését igazságosnak el nem ösmérhetvén, a’ mint egy részről a’ köz jóra figyel- Jcgyzö Könyv lV-dik Darab. 21 L.
