1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
102. ülés
V mezre, a fent álló szokást el törleni, ’s legnépesebb szállítványokat veszedelmeztetni nem kívánván; nem ellenzik, hogy az Úrbéri rendelkezéseket megelőző bár Királyi haszonvételekre is kiterjesztettjnépesítő Gverralis, Sculteíialis, és Inscriptionalis szerződések, ha Királyi jóvá hagyást nyertének, vagy az Urbér béhozatalakor az illető Megyei hatóság helybe hagyásához a‘ felsőbb meg erősítés is hozzá járult, ’s mind a’ két esetben a’ Földes Úr ellent nem mondott, vagy újabb pert nem indított, ezentúl is minden kérdéstől mentek legyenek; — úgy más részről a Földes Úri Jogoktól minden sérelmet eltávoztatni igyekezvén, nyilván elliatároztatni ohajtyák: hogy a’ többi szerződéseket, a' menyire Curialis nemesi Jósokat, és haszonvételeket tárgyaznak, vagy hiteles helyek előtt, úgy mint örökös Bé vall ások köttettek, a’Királyi Tábla által; azokat pedig, mellyek egyedül Úrbéri tartozásokról, és adózásokról szóllanak, szokott Úrbéri Per’ útján megsemmisíteni mind a két léinek szabadságába álljon. Pest Vármegye’ I-sőKövetje ki menvén azon szempontból melly a’ mostani tanácskozásoknak, és Urbarialis rendeléseknek valódi czélja, t. i. hogy a’ Jobbágynak sorsa biztosítasson, Tolna Vármegye' Követjével egyet tart, mert bátor tagadni nem lehet, hogy midőn az Urbárium bé hozattatott, a’Földes Ur, és Jobbágy között lévő kötések szóba jöttek: de bizonyos az is, hogy számtalan helyek vágynak, ahol az Urbárium máig sem hozatott bé; bizonyos továbbá is, hogy sok Helységek egy vagy más haszonvételnek századoktól ususába voltak , a’ nélkül, hogy ez iránt Írásbeli kötéseket mutatni képesek volnának; nem is lehet ezt tőlök megkívánni, mert látjuk, melly sok nevezetes Famíliák’ Okleveleiktől bátor azoknak nagyobb gondját tudták viselni mint a' szegény, ’s tudatlan adózó nép, az idő, és háborúk’viszontagságai kozott meg fosztattak; ugyan azért kívánja, hogy a’ hol valamelly Község’ haszonvétele eránt százados usust mutathat, abba továbbá is meg hagyattassék. Sopron Vármegye’ 2-ik Köveíje meg egyezett az elébb szállott Követ’ vélekedésében, mert bátor egy hely sincs, hol az Urbárium’ behozatalával az illyes szerződések szóba nem jöttek volna, ám de bizonyos az is, hogy sok helyen vasba verték a’ népet, úgy erőltették az Urbárium bevételére; más helyeken pedig az Urbárium épen be se hozattatott, vagy azért mert azt a’ Földes Ur nem akarta, vagy pedig, hogy a’ nép könnyebbnek tartván azfeddigi tractanientumot, a’ mellett tovább is meg maradt; —így van Kecskemét Városa, ott sincs Urbárium, hanem a’ Jobbágyok Contractualisták. Már igazságos, hogy valamint más dolgokban azt allegáljuk, hogy a’ Törvény kétféle: Írott, és szokáson épült; úgy itt is azt tartsuk; és valamint azt tartyuk, hogy a' nemesi Jusokra szent a' szokás, úgy tartsuk azt szentnek a’ Jobbágyra nézve is; kívánja tehát ezeknél fogva a* Tolnai javallatot el fogadtatni, avagy a’ mi a’ 1-ik Törvény Czikkely’ 2-ik §-ba a' kilenczed’ megvételéről ezen szavakba: Si verő a tempore introducti Urbar ii in regulato praevia ratione usu desumptionis nonae in natura, Mutatio quaepiam invito, rei reclamante Domino, ’s a’ t. mondatik; ide is kiterjeszteni. Az Előlülő elő adván miként történt az Urbárium bé hozatala, hogy t. i. először ki mentek az Excquens Magistratualisok Helységről helységre, a’ Jobbágyok öszve hivattatván a’ kilencz pontok szerént ki kérdeztelek; ki kérdeztettek nevezetesen a’ 2-ik és 3-ik pontra, melly a’ Cotractualis szokásbúi eredet, és Úrbéri Tractumentumról szóll; — a’ Jobbágyságnak ezen pontokra adott felelete a’ Törvényszék’ útján felküldődött a’ Felség elejébe, onnan a’ Resolutió 82 SZÁ'LKETTÖDIK ÚLÉS. 1. Sepr.
