1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
113. ülés
SZÁZ TIZENHARMADIK L LES. 17. Sepl. ay.3 megtörtént, újabbi rendbeszedésnek helye többé ne lehessen, és ezen világositással a kerületi szerkeztetést elfogadta. Tolna Vármegye’ 2-dik Követje: A’ Törvényhozó’ előre látásához illőnek esméri az Elölülőnek aggodalmát, mert az A J és C.J pontok öszvevetéséből csak ugyan azt lehet kivenni, hogy azon regulatiók, mellyek nem az új Törvény’ rendszabása szerint, és nem barátságos egyezés mellett, vagy azokban gyökeredző Ítéletnél fogva történtének, nem csak az öszvesités, és elkiilönözés tekénteteiből, de magára az állomány’ mivolta, és mennyiségére nézve is új vitatás, és végzés alá volnának tartozandók. Ezt pedig ő semmikép’ nem látja helyesnek; mert igaz, liogy külömbféle elvek szerint történtek, ’s állapítalak me<r az Úrbéri rendbeszedések, és ezeknek újjítása mellett, hol a Földes Ur, hol a'Jobbágy várhatna valamelly nyereséget az állomány, vagy majorságbeli föld' mennyiségére, és az egyéb haszonvételekre nézve. — Ezen nyereség, vagy veszteség majd mind a’ két részre nézve jóformán felütné magát; de kérdi: minő zavar, minő zendülés következne az egész Hazában, Jia az eddigi Úrbéri regulatiók egy csapással mintegy erejökböl kivetkeztetnének. A’ régi békés birtok, és állapot, mellyben már mind az Úr, mind a’ Jobbágy megnyugodott, egyszerre felforgattatnék, és mind a’ két fél részszerint abból kivettetnék, részszerint a’ kivetés’ félelmének tétetnék ki. — Milly rósz következéseket szülne ez mind a felek’ különös érdekeire, mind a’ köz csend, és majd nein az egész Xemzeti gazdaság’ folytatására nézve? Ezt távoztatni kell. Az Országos Biztosság szerkeztetése helyesen veszi ki a’ már regulázott helyeket a’ további vita alól; ezt a’ szólló akár itten, akár a’ C.J alatti pontban világosan kifejeztetni kívánja; hogy t. i. a’ mint a’ barátságos egyezés után, úgy Ítélet mellett is történt regulatiók az állomány’ ’s haszonvételek' mivolta, és menyiségére nézve ezután is erejükben megmaradjanak, és csak az öszvesités, elkülönözés és más illyes tekintetek alatt legyenek tökélletesítendök. Egyébaránt más észrevétele is van e’ pontra nézve, mellyet azomban, hogy egyszerű maradjon a’ fenforgó kérdés, annak eldöntése után fog előadni. Soprony Vármegye’ 2-dik Követje: a’ Kerületi Tanácskozás bizonyítja, hogy ott is a volt a’ Karok, és Rendek’ köz véleménye, hogy a’ hol egyszer a’ rendbeszedés megtörtént, ott annak többé helye ne legyen, itt is azt a’ véleményt látja kinyilatkoztatni, ugyan azért csak a’ stylusról lévén a’ szó, elfogadja Trencsén Vármegye’ Követjének javallatát, hogy a’ regulata helyett regulanda tétessen. Mivel azomban a' határozásokban is a’ chronologicus rendet szükség megtartani, elébb arról kell rendelkezni, a’ mi eddig történt, és úgy azután a’ mi jövendőre történni fog, a' c.J szakaszt a’ b.J szakasznak elejébe tenni javallottá. — egyébaránt mivel arról mi történjen az olly Helységekre nézve, a’ hol a’ rendbeszedés minden egyezés nélkül csupán Bírói ítélet által hajtatott végre, sem a’jelen, sem a' C.J szakaszban kimerítve lenni nem látja; ha az a' kívánság, hogy a' hol minden megegyezés nélkül Ítélet által tétetett a’ regulatio, ott az a’ most felállított elvek szeriut újra tétessen meg, azt egy külön §-ban kifejezni szükségesnek véli. Az Elölülő úgy látta, hogy a’ Karok, és Rendek is tökélletesen egy értelemben vannak véle, és azokat a’ regulatiókat, mellyek eddig a’ földes Ur, és Jobbágy közt tett egyesség mellett történtek, nem kívánják felforgatni, így tehát csak a’ stylusra nézve van a' különbség, és így ha a’ Karok, és Rendek is ezeii szakasz’ Jegyző Kütiyv. IV-dili Darab. 99
