1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
113. ülés
SZÁZ TIZENHARMADIK ÜLÉS. 17. Sept. 3‘N) vén azon kívánságát, hogy a’ hol már a' rendbeszedés akár egyesség, akár per' útján megtörtént, annak helye többéne légyen. Nógrád Vármegye’ 1-ső Követje megegyezett az Elölülőnek azon vélekedésében, hogy a’mit a’Jobbágy a’ rendbeszedés útján egyesség mellett kapott, azt tőle többé elvenni nem lehet; de éppen ezt kifejezve látta a’ C) szakasz’ ezen szavaiban: „.h új rendbeszedés csak azon különös esetben fog eszközöltethetni, lia ahoz mind a' két résznek kölcsönös megegyezése hozzá janit, ’s még ekkor is annak czélja egyedül a telekbeli lartozmányok elkülönözése, a vagy d jobb, értelmesebb gazdálkodás' behozatala lehet, ezen új rendbeszedés által azonban a’ Jobbágyok' azon illetősége, mellyel már egyezés mellett bírnak, soha meg nem fogyasztathatik“ azért a’ felolvasott szakaszt elég világosnak találván, megállhatónak vélte. Veszprém Vármegye’ 1-só Követje az Országos Küldöttség által javallott 7-dik Úrbéri Törvény’ 8-dik $-sa Küldői’ kívánságával megegyezvén, nem állhatott a’ Kerületi Ülési szerkeztetés 7-dik §-hoz, főképpen annak aj) részéhez, mert világosan kimondván, hogy az Úrbéri dologban a’ Törvényes utat kívánj a Bíróságnak, önként értetődik, hogy a’ Növi pereknek minden esetekben fel kell tartatni, — ezen Kerületi szerkeztetés pedig a’ Nóvumot kirekeszti, de egyébaránt is ezen szakasznak ama’ vezérszavai: „Terrena interim normae, et principiis lege hac stabilitis“ kétségesek, sót az előbbeni regulatiokra nézve visszaható erőt adnak, és így mivel az új Törvények csak jövendőben lehetnek kötelezők, azon regulationalis Urbariális perekre nézve, mellyek megtörténtek, a’ Nóvumot ki nem rekeszthetik; de másképpen is ezen Kerületi szakasz’értelme ollyast foglal magában, a’ mi szükségtelen; mert ha az elébbi regulatiók úgy határoztalak el, hogy ezen új Törvényei megegyeznek, azon esetben sem az Űr, sem a Jobbágy bizonyosan reguládét kívánni nem fog; — következésképpen ezen szakasznak semmi jótékonysága nem lesz, de ha mindjárt meg kellene is maradni ezen szakasznak, nem foglalja magában kijelelve a’ Commassatiót, és Segregation Mind azért tehát, hogy a’ Nóvumra nézve utasításával ellenkezik, mind pedig mivel homályos, és a’ Törvényre nem alkalmatos, ezen Kerületi szerkeztetéshez nem állhatott, ’s magát egyenesen az Országos szerkeztetés 8-dik Szakaszához nyilatkoztatta ki. Pozsony Vármegye’ 1-só Követje megkülönböztette a’ reguládét az excisíótól, mert a’ regulatio alatt érti a’ Jobbágyi állomány’ mennyiségének meghatározását, az excisio alatt annak valóságos’ kimérését, ennek következésében úgy vélekedett, hogy a’ hol a’ regulatio megtörtént is, az elkülönözés’ tekintetéből lehet ugyan helye az újabbi excisiónak, de a’ Jobbágy’ illetménye’ mennyiségéről, és classificatiójáról többé szó nem lehet, hanem azt iu quantitate, et qualitate aequivalenter ki kelletik adni; ennél fogva nehogy a’ norma szó, uielly az excisióra referáltatik, viszás, és a’ Karok’értelmével ellenkező magyarázatra alkalmat adjon, azt inkább ki kelletik hagyni. Zemplén Vármegye’ 1-só Követje tapasztalván, hogy az Országos Küldöttségi munkálatból több pontokra megkülönböztetve oszlott Kerületi szerkeztetésnek ezen pontja különben elfogadtatik, ’s egyedül csak arra nézve vétetik vitatás alá, hogy a’ mostani Törvény’ elvei szerint végbevitt Úrbéri rendbeszedés’ értelme alá eshetik é az is, melly ezen Törvény hozataláig annak elvei szerint tétetett, vagy pedig csak az, melly ezen Törvény után fog végbevitetni, erre nézve azt véli ugyan, hogy ezen szakaszbeli pont kifejezésében mind a’ két esetek béfoglaltatnak; uagyobb
