1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
113. ülés
•301 világosság' okáért mindazáltal megnyugszik abban, ha egynéhány szavaknak hozzátételével világosabban fejeztetik ki, jelesen pedig ezen Törvénynek alább a’ Cj pontban a' telekbeli tartozmányok, és legelő elkülönözésében előforduló elve itten is kitétetik; ezen szó pedig Norma kihagyattatik; annál fogva mivel ezen mostani Törvény’ hozatala előtt végbevitetett Úrbéri rendbeszedések a’ nem több, mint egy földes Ur által birt helyeken ennek elve szerint a’ határ összesítése, és a’ telekbeli állományok, 's legelő elkülönözése által történhetett ugyan meg, de nem azon mennyiségében a' holdaknak, melly itt éppen most ezen Törvény hozatala’ alkalmával szabattatott ki; melly azonban az Úrbéri rendbeszedés újabban leendő megtételét, ha ez különben a’ telekbeli állományok, és legelő elkülönözése által vitetett végbe, szükségessé nem teszi; — a' CJ betűvel jegyzett pontban következő esetekben sem szenvedvén többé változást a' Jobbágyoknak már kiadott illetőségek. Ung Vármegye’ KövetjeBernáth'Sigmond a’ felfogott úgy érti, hogy a’ hol a'megtörtént rendbeszedés által a' Jobbágy’sorsa jobbá tétetett, ott annak tovább is meg kell állani, ha tehát némellyek ezen ideát a‘ §. elég világosan kifejezve nem látják, azt, hogy világosabban kifejeztessék, nem ellenzi; — egyébaránt úgy véli, hogy a’ principium arra referáltatik, mennyi legellője legyen a' Jobbágynak, a’ norma pedig azon pascuum, és Jobbágyi illetmény valóságos kihasítására, a’ Zemplényi Javallatot tehát el nem fogadja, mert principiumúl vévén azt, hogy a’ Jobbágy’ sorsa javítasson, minekutánna a’ CJ alatt az foglaltatik, hogy az olly határokban, mellyek egymás közti szerződés, vagy ügyességen alapult Bírói Ítélet’ következésében szedettek rendbe, ott az újabbi rendbeszedés csak úgy eszközöltessen, ha mind a’ két résznek kölcsönös megegyezése hozzá járul, ha ezen Törvény Javallat a’kölcsönös egyességet úgy teszi fel, mint elkerülhetetlen feltételt: (conditio sine (Pia non) akkor a’ Jobbágy veszt; ugyan is felteszi a’ szólló példában, hogy egy Compossessoratusban, hol az A. Úrnak húsz Jobbágya vagyon, a’ rendbeszedés már megtörtént; de nem ollyan, mint a’ millyet a’ most hozandó új Törvény kíván, ez a' húsz Jobbágy megegyez az új rendbeszedésbe, de van ugyan azon Helységben a’ B. Urnák egy Jobbágya, ez nem egyezik meg; kérdi micsoda igazsággal kénszerítheti ezen egy Jobbágy a’ többi húszat, hogy az öszvesítést, és az elkülönözést meg ne tehesse, hanem a' régibb rendbeszedés mellett maradjon ? Az Elölülő úgy vélekedett, hogy ha a’ §. úgy marad, a mint szerkeztetve vagyon, egy regulatio sem fog megtörténhetni a’ Karok’ és Rendek'szándéka szerint, mert annak útját a’ principium, és norma szavak elvágják; figyelmezvén tehát arra is, hogy a’ C.J alatt ismét sok vitatások fognak előjönni, tanácsosabbnak vélte az egy esség által megtörtént regulatiokat itt megmenteni. Többnyire a' mi a' principium, és norma szavak' értelmét illeti: vélekedése szerint a' princípium az elkülönözésre, a norma pedig az állomány’ mennyiségére referáltatik. Trencsény Vármegye’ 1-ső Követje megjegyezvén azt, hogy ezen által a' Karok, és Rendek csak azt akarták eszközleni, hogy a' szegény ember a sokszori rendbeszedések’ alkalmatlanságától ment légyen, úgy vélekedett, hogy az Elölülőnek aggodalmát leginkább azon szó regulala gerjeszti, és ezt maga sem látja helyes kifejezésnek , mert a’múlt időre referáltatik, már pedig olly Törvény szerint, a’ mi nem volt, valamitregulázni nem lehet, ugyan azért azon kifejezést: conformiler regulata, emezzel: conformiter regulanda felváltatni javallottá. 98 * SZÁZ TIZENHARMADIK ÜLÉS. 17. Sept.
