1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
2 KI LEX CZ VEX KI LEX CZ ED IK ÜLÉS. plenaria sui enervatione Domino obvenientes robottas praestare non posset, et tunc liberum sit illi, consentiente Domino, restantes robottas etiam subsequo anno depurare“ közbe tétetni javallottá. Baranya Vármegye I -so Követje pedig nem látta okát miért kellessék az általlyános Úri munkát cl tiltani, midőn az, mind az Uraságnak, mind a’ Jobbágynak hasznos — a’ Jobbágynak azért, mert azon kívül, hogy a’ hajtogatás alkalmatlanságától ment, az illyen általlyános munkát akkor tészi meg, midőn részéről is leg alkalmatossabbnak ítéli, tudja p. o. hogy a’ jövő hétre fuvart kaphat; hogy az alá el mehessen, a’ reá szabott munkát még ezen a’ héten el végzi, és így már a’ jövő héti szolgálattól ment lévén, nyugottan teszi tulajdon munkáját a' nélkül, hogy annak végzésébe az Urasága által háborgattatna, de hasznos az általlyányos munka az Uraságra nézve is, mert ezt a’ Jobbágy jobb kedvel tévén meg, mindenkor jobban dolgozik, mint mikor hetenként robotol, ezeknél fogva tehát úgy vélekedett, hogy az általlyános munkának említését vagy ki kell hagyni, vagy leg alább azon esetre, ha a’ Jobbágy is annak meg tételében meg eggyez, meg kell engedni. Mármaros Vármegye 1-ső Követje: a’ szempontból indulván, hogy valamint egy részről az adózó nép sorsa javításáról, és terheinek könnyítéséről gondolkodni, úgy más részről a’földes Úri jussokat, tulajdonokat, ’s ezekből eredő igazságos használatokat pártolni a’ Törvényhozónak kötelessége; — mindazért, hogy a’ már meg állapított robotokat a’ földes Úr használhassa, mind pedig azért, hogy a’ Megyebéli Jobbágyságot a’ tudva lévő, és ön részére is káros dologtalanságból, és tunyaságból kiemelvén, és a’ munkás életre serkentvén, a‘ föld mivelést elő mozdítsa, az általlyános munka meg állapíttását ott, a‘ hol az eddig is divatba volt, olly formán meg hagyatni kívánta, hogy az egyenes igazság’ határa között annak mennyiségét, vagy magok a’ földes Urak szabhassák meg, vagy a’ Törvényhatóságok a’ föld niinéinúségéhez képest állapíthassanak meg e’ részben valamelly módot. Bács Vármegye 2-dik Követje nem oszthatta Fejér Vármegye Köveíjének aggodalmát, úgy vélekedvén, hogy ezen törvény javallat csak akkor nem engedi az elébbi esztendőről el maradt robotokat a’ következőben meg venni, midőn a’ Jobbágyot ki szabott esztendei robotja le töltésére a’ földes Úr nem kénszeriti, és így a’ robotbeli tartozás az Uraság hibás tetteiből, vagy el nézéséből veszi eredetét, az illyes rendelkezés pedig a’ Jobbágyság’ javát tekintve felette szükséges, mert meg történhetne, hogy a’ földes Úr előre el látván, hogy nékie a’ következő esztendőbe építés, vagy más tekintetből több robotra lészen szüksége, most annak ki vételét szántszándékkal el hagyná, ’s következő esztendőben egyszerre két esztendei robot le szolgálására szorítván Jobbágyait, azokat könnyen pusztulásra juttaszthatná; — ellenben a’ javallott törvény rendelés az olly esetekre, midőn a’ Jobbágy maga, vagy marhájának betegsége miatt, vagy azért, mert a’ marhája el dögölvén, vagy a’ rósz emberek által el lopatván, egy esztendőbe a' robotját le nem dolgozhatta, ki nem terjed, és a' mondott tekintetekből el maradott robotnak a’ jövendő esztendőben való ki vételét ki nem zárja. — A’ mi pedig a’ Baranya Vármegye Követjének elő adását illeti, arra meg jegyzetté, hogy a szabad eggyezés ki zárva nincsen, mert itt csak az mondatik, hogy általlyányos munkára a’ Jobbágyot ezentúl szorítani nem lehet, de hogy az általlyányos munka
