1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
KI LEX CZ VEN KILENC'/EDIK ÜLÉS. •* tételére a’ Jobbágy önkényesen reá ne álhasson, nem tilalmaztadk, és bizonyosan ha az általi} ányos munka tétele a’ meg állapított robotolásnak könnyebb léssz, arra a’ Jobbágy reá fog állani; a’ szálló tehát az érintett módosítást feleslegesnek találván , a’ fel fogott szakasz’ meg állapítására szavazott. Neográd Vármegye 2-dik Követje az általlyányos munkának el tiltását ki hagyatni kívánta, mert ha a5 munka általlyánossan adódik ki a’Jobbágynak, az azt szívesebben dolgozza, mivel tulajdon önkénnyén áll aztat végbe vinni, a’ mikor akarja; de a’ heti robotolás nehezebb is a’ Jobbágynak, mert lehet, hogy az Uraság éppen akkor fogja hajtani, midőn talán fuvarozna}, vagy más kereskedésre indúlna, ez által pedig, hogy élelme keresésében a’Jobbágy gátolíatik, kételkedni senki sem fog, úgy értette azomban a’szálló Követ az általlyános munka további meg hagyását, hogy annak meg tétele el válalására a’ földes Úr a’ Jobbágyot semmi esetre sem szoríthassa, hanem annak minnyibe való meg állapítását a’ Törvényhatóság’ határozza el. A’ mi pedig a’ felezett napokat illeti, ezekre nézve el határoztam! kit ánta, iiogy ezek ennek utánna nem úgy mint eddig tiz krajczárjával, hanem úgy, a’ mint azt a’ Törvényhatóságok három esztendőnként el határozzák, térítessenek meg a’ földes Úr által. Ugocsa Vármegye 2-dik Követje az igazsággal meg nem tudta eggyeztetni azon rendelést, hogy a földes Úr a’ Jobbágy által el mulasztott munkát annak költségére kettőztetve tétethesse meg, mert a’ Jobbágy földes Urának csak egy rendbeli, nem pedig kettőztetett munkával köteles, de azért sem, mert ezen rendelés a’ Jobbágy el nyomására, és meg károsítására tér utat nyit; mivel a’ földes 9 Ur Jobbágya erszénnyével nem igen gondolván, annak rovására munkásokat akár melly nagy áron fogadhat, hogy tehát az önkény, és a' Jobbágy terheltetése e’ részben is el hárítasson, úgy kívánta határoztatni, hogy az el mulasztott munkát / csak egyszeressen tétethesse meg a’ földes Ur, és azt is csak folyó áron fogadott emberek által. Pest Vármegye 1-ső Követjét a‘ fel olvasott törvény javallat el fogadásától nem tartóztatta azon félelem, hogy ha az általlyányos munkának emlékezete ki nem marad, azt a’ földes Úr a’ Jobbágy meg eggyezésével sem tétetheti meg, mert a' földes Úrnak a’ Jobbággyal minden szerződésre, melly az Úrbéri meg határozott járandóságnál könnyebb, hatalma vagyon; azomba nem ellenzi, hogy nagyobb világosság’ okáért nyilván ki jelentessen, hogy a’ robotok le szolgálása eránt a’ szabad szerződések ki nem zárattatnak, de azt, hogy Törvényhatóságok határozzák el az általlyányos munka’ mennyiségét lehetetlennek látta, részént azért, mert már az magába ki zárja a’ szabad szerződést, részént pedig azért, mert az általlyányos munka mennyiségének meg állapítása az eggyes Jobbágyok’ környúlménnyeitől függenek, a’ mellyeket egyedül ők magok tudnák meg bírálni. — Nem fogadhatja továbbá el azt a’ véleményt sem, hogy a’ Jobbágyot azon robotra, mellyel akár melly okból adós maradott, más esztendőkben szorítni lehessen, mert ez által a’ földes Úr önkénnyé törvényesíttetnék, valamint — hogy arra sem álhat , hogy a’ feleslegesen le dolgozott robotot a’ Törvényhatóságok által három esztendőnként határozandó áron legyen a“ földes Úr köteles Jobbágyának meg téríteni, mert a’ munkának ára nem három, de egy esztendőben, sőtt holnapban is igen fel emelkedhet : ellenben Ugocsa Vármegye Követjének elő adását igazságosnak látván, azt pártolni kötelességének esmérte, mert a nyakas és enge-1 *
