1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
108. ülés
SZÁZ NYOLCZAÜIK ÜLÉS. 11. Sept. 267 oily állapotokat, mellyeket maga a' jobbágy szerzett, és így minden tekintetben magáénak mondhat, annál inkább, hogy mindjárt utánna mondódik: Haereditates tamen, si avitae fuerint, omnino in Dominum Terrestem devolvuntur, ezen haereditás szó magában nem mást tesz, csak oily bármelly állapotokat, és javakat, mellvek örökösödés’ útján háromlottak a jobbágyra, akár mobilis, vagy immobilisek legyenek, nem tétetődik ez iránt különbség, és így bizonyos, hogy az avitus mobilisek iránt is a' jobbágy a 30-dik 3-dik Rész értelme szerint szabadon nem rendelkezhetett, most tehát, midőn az acquisitumokra nézve szabadon rendelkezhet, bizonyára nagyobb kedvezés adatik a’ jobbágyságnak, és ha még ősi ingó javai eránt is rendelkezhetne; a’képp, a mint azt némelly Követek kív ánják, a’ kérdés úgy állana, a’ mint a’ vitatás’elein állott, csak hogy más formában jönne elő, mert majd még az örökösödés’ útján a’ jobbágyra háromlott telkeknek investitióit is ősi ingó javaknak tekinteni lehetne. Melly értelemben a’ Vas Vármegyei javallatra reá állani nem kívánna. jVógrád Vármegyének 1-só Követje: Trencsén Vármegye’ 2-dik Követjével nem egyezhet meg a’ többször említett Törvény’ magyarázatára nézve, mert éppen a' Törvény’ szav ai: rebus suis mobilibus, azután: haereditates tamen, v ilágosan mutatják, hogy Verbőczy az ingó jav akat az ingatlanoktól v ilágosan contra - distinguálta, hogy pedig ezen szó alatt haereditates egyenesen az ingatlan telket értette, v ilágosan kitetszik a’ kérdéses Törvénynek 7-dik §-ból, mert ámbár a’ haszonvételnek ideája Verbőczy előtt úgy, mint most nálunk, kifejtve nem volt, még is a laboris merces, és praemium alatt világosan nem mást értett, mint azon haereditást, és haszonvételt, mellyet most a jobbágynak egyenesen által-adánk; többnyire ha az említett Törvénynek kedvezése kiterjesztetik, akkor reá áll a’ Vas Vármegyei javallatra, ha pedig megszorítódik, akkor reá nem áll, 's ennél fogva a’ Baranyai Javallatot, vagy is az extensa szóval leendő módosítást fogadta el. Maramaros Vármegyének 1-ső Követje: Küldői’útasítását magyarázni nincs hatalmában, látván tehát, hogy a'Vas Vármegyei Követ’javallatjának kiterjedtebb magyarázatot kívánnak adni, mint az eleinte kifejtve volt, azért egyenesen az országos szerkeztetéshez állott. Vas Vármegyének 1-ső Követje: A’ mondottaknak következésében javallatját e'kép módosítv a adta elő: dispositio 3: 30-mi ita extenditur, ut subditi deinceps de omnibus acquisitis tam mobilibus quam immobilibus liberam testandi habeant facultatem. Ebben a’ KK. és RR. köz felkiáltással megnyugodván Temes Vármegyének 1-ső Követje: Mármost is különböző értelemben vétetódik a’ haszonvétel, némellyek az alatt a’ fundust, mások a' rajta fekvő sommát értik, azért azt javallottá, hogy világosan kitévődjön: ipso usufructuationis beneficio quoad investitam summam non excluso. Komárom Vármegye’ 1-ső Követje: Minekutánna ki van fejtve, hogy az extensa szó által mind azon kedvezések megmaradnak, mellyek a Törvényben eddig is foglaltattak, magára a’ dologra nézve megnyugszik a’ Vasi javallatban, de tökélletes világosság’ okáért azt így kívánta módosítatni: ut subditi non tantum de cunctis mobilibus avitis, sed etiam omnibus acquisitis ’s a’ t. Az Elölülő: A’ többség a’ Vas Vármegyei Követ’ javallatját fogadta el. 67 *
