1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
108. ülés
2GG SZÁZ NY ÜLCZADIK ÜLÉS. ti. Sejti. nem állítatnak végrendelkezés alá tartozóknak^ mivel azoknak tulajdon sajátsága nem a’ jobbágyé; — már pedig az ősi ingó javakban a’ jobbágyoknak tulajdonát kétségbe vonni sem lehet, 's ennél fogva ezt a’ szerkeztetésben nyilván kifejeztetni kívánta. Pest Vármegye’ 1-só Követje: Felolvasván a’ 3: 30-dik Törvényczikkelyt annak szavaiból azt következtette, a’ mit felljebb Uyőr és Komárom Vármegyék’ Követjei mondottanak, 's ennél fogva az ősi ingó javakra nézve ezeknek, a’ haszonvételre nézve pedig, melly alatt nem csak az azért fizetett sommát kívánta értetni , Bars Vármegye’ 1-só Követjének javallatához állott. Pozsony Vármegye’ 1-ső Követje: Ha az Úrbéri 1-ső Törvényczikkelvnek 8-dik §-sát, melly szerint az utolsó deficiens jobbágy-telkének haszonvételét el nem adhatja, fen akarjuk tartani, akkor a’ haszonvételről való végrendelkezést nem máskép érthetjük, mint a’ Vas Vármegyei Követ’ előadása szerint, a’ haszonvételre adott sommára; többnyire hogy az ingó ősi javakra nézve többeknek kijelentett aggodalmok megszűnjön, legalkalmasabbnak gondolta, ha a módosítás illy formán leend: dispositione 3: 30-ae relate ad acquisita ita alterata. Baranya’ Vármegye 1-ső Követje: A’ kik az országos szerkeztetés mellett szavaztak, a’ 3: 30. kedvezéseitől a’jobbágyot megfosztani nem akarták, ennél fogva azon justól sem, hogy az ősi ingó javairól végrendelést tehessen, részéről az egész kétséget úgy gondolta leginkább elmellóztethetni, ha ezen szó helyett: alterata, ezen szó: extensa, tévődik, többnyire a’ haszonvételt úgy érti, mint Vas Vármegyének Követje, a’ végén pedig a’ kerületi szerkeztetésnek azt kívánta megemlítetni, hogy ha a’ jobbágy végrendelés nélkül hal meg, akkor a’ földes Úr leend az örökös. Torontói Vármegye’ 2-dik Követje: Azt véli, hogy a’ jobbágynak [ingó vagyonáról e’ helyen kérdés nem lehet, mert a’ 3-dik Rész’ 30-dik Czímjének világos szava szerint, minden különbség nélkül, akár ősi volt ez, akár szerzemény, eddig is szabadon rendelkezhetvén, ebben ezután is megszorítást tenni nem szándékunk, vagyon itten tehát szó, a’ mint Verbőczy is magát kifejezte, csupán de haereditatibus, ez alatt pedig mit lehessen egyebet érteni, mint a jobbágyi telket, vagy az ingatlan vagyont, meg nem foghatja, — és így ezen űjabbi szerkeztetésben vagy ezen kifejezést illy formán: de Haereditatibus quoque acquisitis, megtartani, vagy pedig egyenesen a’jobbágyi telek' haszonvételét megemlíteni kelletik — a mi annyit tészen, hogy a’jobbágy önnön szorgalma után szerzett telkének haszonvételét, magvaszakadásának esetére is akár kinek hagyhatja. Szala Vármegyének 2-dikKövetje: Midőn Vas Vármegyének Követje javallatját először tette, a' Szólló ügy vélekedett, hogy abban megvannak azok a' kedvezések, mellyeket a' végrendelésre nézve a 3: 30. a’ jobbágynak adott, egyéberánt azon Követnek 2-dik előadásából azt veszi észre, hogy csak cserét akar tenni, eddig a’ jobbágy ingó ősi vagyonjáról egészlen, szerzeményének pedig feléről tehetett végrendelést , a’ vasi javallat pedig azt tartja, hogy ezentúl szerzeményéről egészlen, ősi ingó javairól pedig éppen ne rendelkezhessen, a’ mit a’ Szólló éppen nem pártolhat. » Trencsén Vármegyének 2-dik Követje: A’ 3: 30-át hogy’ kellessen érteni, ezt maga a’Törvény világosan kimondja: 1-ör ezen Törvény’elein mondódik ugyan, super rebus suis mobilibus libere testari possit, ezen szó alatt suis ért a’ Szólló J
