1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
108. ülés
SZÁZ NYOLCZ WIK ÜLÉS. ti. Sept. 2(55 lemben veszi, hogy a’ jobbágyok ezentúl csak tulajdon szerzeményeikről rendelkezhessenek —- akkor véleményét nem pártolhatja, mert a’ jobbágyoknak ősi ingó vagyonaikről való rendelkezésbeli szabadságát elvenni nem akarja — ha azonban Vas Vármegye’ Követje a mindennémű ingó javakról való szabad rendelkezés eránt, az említett Törvény’ rendelését megtartván, azt a’ keresményben ingatlanokról való tökéHetes rendelkezhetésre is ki kívánja terjeszteni, úgy előterjesztését elfogadja, azon megjegyzéssel, hogy a Törvényben világosan kimondasson, hogy a jobbágyok ezentúl, nem csak mindennémű akár ősi, akár szerzeménybeli ingó vagy ónjaikról, hanem a' szerzett ingatlanokról is szabadon rendelkezhessenek. Bars Vármegye’ 1-só Követje: Minthogy a‘ kerületi szerkeztetésben a’ van: dispositione 3: 30-mi Ha alterata, abból világosan következik, hogy a' mi ezen Törvényben meg nem változtatott, az továbbá is fenáll, ’s ennél fogva a’ jobbágynak ezentúl is szabadságában lesz ősi ingó javairól végrendelést tenni; a’ haszonvétel azonban valóságos szerzeménye lévén a jobbágynak, annak megemlítését a’ szerkeztetésból kihagyni nem lehet. Komárom Vármegye’ 1-só Követje: Minekutánna a 3: 30. és ez által az ingó ósijavakróli végrendelést az országos szerkeztetés is megállapítja, ennél kevesebbet mink sem tehetünk, sót ha az időket öszvehasonlítjuk, valamivel többet kell tennünk, mert Verbőczy’ idejében nem volt még Urbárium, az önkény uralkodott e’ részben, és a’ paraszt földhez ragadt volt, most valódi polgárrá lett, személyét ’s javát biztosítani kívánjuk; ha az ingó ősi javak a’ szerkeztetésból elmaradnának, rosszabb volna az elóbbeninél a jobbágy’ áilapotja, mert mindenkor kevesebb a’ szerző, mint az örökösödé. Vas Vármegye’ 1-só Követje: Az ó javallatja és a’ 3: 30-dik között különbség vagyon, ez azt tartja, hogy a’ jobbágy csak fele részéről keresményének tehet végrendelést, a’ másik felét pedig földes Ura'foglalja el, ó az egész keresményben szabad rendelkezést kíván engedtetni, az ősieket ellenben közönségesen a földes Úrnak kívánja hagyatni; — a haszonvételben keresménynek csak azon sommát tartván, a’ mi azért valóságosan fizetödött. Gömör Vármegye’ 1-só Követje: Ha a kerületi szerkeztetésból egyedül csak ezen szavak: ipso usufructuationis beneficio non excluso, maradnak ki, arra nem állhat, és továbbá is az országos szerkeztetéshez ragaszkodott, melly ha el nem fogadódna, Vas Vármegye’ Követjének javallatját, vagy is azt, hogy a jobbágy egyedül ingó és ingatlan szerzeményéről tehessen végrendelést, fogadja el. Zemplén Vármegye’ 1-ső Követje: A’ 3-dik Rész' 30-dik Czímjének felolvasott szavaiból kétséget nem szenvedhetőnek tartotta: hogy a midón a jobbágy ingó javairól végrendelkezést szabadon tehet, ebbe az ősi ingó javak is beértettetnek; mert ezen szavak: super rebus suis mobilibus libere testari potest, minden megszorítás és különböztetés nélkül említetnek, utánnok pedig ezek következvén: Ha ere dilates tamen, si avitae fuerint, in Dominum Terrestrem devolvantur, ezeken annál inkább a' magtalan javak értettetnek; mivel a'következő szakaszban is ismét összeköttetésben az fejeztetik ki: si verő per semet ipsum exstiterint acquisitae, in duas dividantur partes; — és így ezen szavak egvenesen a felljebb említett örökösségekre, vagy is ősi ingatlan javakra alkalmaztatnak, annál inkább: mert már előbb az ingók közönségesen említetnek. — Ezt látja különben a már ez előtt erre nézve megállapított elvekkel is öszveszerkeztethetőnek; mellyek szerint az ősi ingatlan javak azért Jegyző Könyv. IV-dik Darab.
