1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
KI LEN CZ VEN KILENCZEDIK ÜLÉS. 27 latot szinte el fogadták, úgy vélekedvén, hogy ezen új törvényt a3 Jobbágyság meg fogja próbálni, és ha kedvezőnek nem fogja érezni, el áll annak haszon vételétől. Veszprém Vármegye 2-ik Követje: Trentsén Vármegyei Követ Indítványára nézve, hogy t. i. a’ Jobbágyoknak a’ fájzás jő téteményérol, ha az azzal öszve kötött fa vágás, és bé hordás terheitől meg szabadulni kívánnak, le mondani szabadságokban álljon: — abban a’ vélekedésben volt, hogy az, az igazságban, de magában a’szerkeztetés azon ki fejezésében is ,,benejicio lignationis gaudentes“ foglaltatik : mert senkit jótéteménnyel való élésre kötelezni nem lehet, ha azomban a’ Karok és Redek azon indítványt a* törvénybe világosabban ki fejezni szükségesnek tartják, azt a’ történhető vissza éléseknek, hurtzoltatásoknak el távoztatása tekintetéből, úgy kívánta elfogadni, hogy ezen le mondás nem egyes Jobbágyok, hanem egész Helységek által történhessen meg és úgyhogy ha egyszer a’fájzás, és az ezzel összve kötött szolgálatokról a’ Jobbágyok le mondottak, többé azoknak a" fájzás használásában vissza lépni ne áljon szabadságokban, mert ez a’földes Urat, tulajdona más móddal való használásának el rendelésétül ki zárná. Zemplén Vármegye 1-ső Követje: a’ fájzásnak használását olly különös jó léteménynek tartja, mellyet azok, kik azt, az erdőknek, és fának nagyobb szűkéhez képpest bár melly tsekély módon gyakorolják, leg nagyobb károkkal, *s hátra maradásokkal vesztenék el. — Ezen jó téteménynek adhatása azoruban az Országnak tsak azon helyei! , és földes Urait illetvén, a’ hol erdő van, fs a’ fájzás hasznával éltek a* Jobbágyok— minekutánna itt többé nem az ennek előtte meg állapított fájzás módjáról, ’s elegedendo voltáról, hanem az azzal élőknek visszonyos tartozásáról van a’ szó, az ennek fejében engedendő kedvezéssel az Országnak egyes részeit, 3s földes Urait mások felett nem véli most már terhelhetni: kivált képpen midőn az elő terjesztett módok szerént, a* mindeneket egyenlően érdeklő, ’s mindenekre egyenlően ki ható engedmények ez előtt másban el nem fogadhattak. — Egyebbaránt, a3 fájzás használásával engedett jó téteménynek ezen ki fejezése is oda vezet hogy a3 ki azzal nem él, az egy öl fát sem tartozik ki vágni, 3s be vinni a’ földes Urának: — mellyet azomba törvénybe a’ szerént iktatni, hogy e3 részben a’ választás a3 Jobbágyokat illetvén, ez eránt kérdés támasztasson, — nem tanátsos: mert ennek útján több helyeken külömb féle módokon ki eshetnének a3 fájzás használatjábol a’Jobbágyok, mellyet később nagyobb károkkal, ’s veszteségekkel annál kevesbbé nyerhetnének vissza: mivel a3 már ez elolt megállapított 5-ik Törvény Czikkely 4-ik szakasszának fel olvasott szavai szerént, ez most is tsak azokat illeti, kik ennek hasznával eddig éltek. — Mellyeknél fogva Küldőinek értelmét az Országos Küldöttség javallatja mellett jelentette ki , — ’s ha ettől, az ide nem hajló többség által el ütetne, akkor inkább az ettől kevesebbé kü~ lümbözö Kerületi szerkeztetést fogadja el, mint az itt elő terjesztett módosítást. Ungh Vármegye Követje: Petrovay Istvánv nem ösmérvén az erdők mivelésének nagyobb ostorát a’ Jobbágynál, de egyébbaránt is a’ Kerületi javallatot leg igazsagossabnak tartván, annak meg állapítására szavazott. lúrótz Vármegye 1-ső Követje: Sokféle színekkel pedig feketékkelhal-7 *
