1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
28 KI LEN CZ VEN KILESCZEDIK ÜLÉS. lotta le festeni a’ Jobbágynak fájzásbeli haszon vételét —, ezen le festés eránt el nem mellőzheti meg vallani, hogy nints is valami könnyebb, mint óllyatén theoreticus rajzolatokat tenni, mellyek tsak ugyan viszont meg is tzáfolhatók; __de nints is annak itt a’ helye, hanem az forogván , melly mértékbe szolgál azon fájzásnak használata a’ Jobbágyságnak, és azok miilyen véleményt adnának elő, ha az eránt meg kérdeztetnének. — A3 mi a3 szólló Követnek tapasztalását illeti, leg fő képp azon Vármegyére nézve, a1 melly nevébe szóll, a’ melly be t. i. az erdőség bőségbe vagyon ; — azomba ollyan Községek is találtatnak, mellyeknek semmi eidejek nintsen, — azon Helységek lakossainak pedig, mellyeknek határikban erdők találtatnak, fájzásba héjánosságok soha sints, alaposan szólhat, hogy a’ fájzás használását olly tsekelységnek, mint Sopron Vármegye Követje elő adta, állítani tsak ugyan nem lehet; — mert tudva van előtte, hogy azon Községeknek lakosi a’hol erdő nints, a’ szükséges tüzelő fát, más Uraságoktól drága pénzen venni, és sok órányi távólságra hordani kéntelenítetnek, — 3s mind a’ mellett meg elégedvén hogy igy is a* magok szükségeket fedezhetik; — ki tetszik tehát a fájzás használásnak, a’ mellyel a’ Jobbágy helybe élhet, jótékonysága, és azért is nem lehet állítani, hogy azon tsekély szolgálat, melly attól jár a3 Jobbágyat terhelné; — a’ mi pedig Trentsén Vármegye Követjének indítványát illeti, hogy t. i. minden Jobbágynak a’ fájzás használatról, és ekkép a’ fent említett szolgálatról le mondani szabad légven: — ezt ugyan a’ Szólló igazságon alapulni, és ezt magába a’ szerkeztetésbe foglalva lenni véli, — mert azon fájzás használatjátol járulván a’ tartozás, ha azzal a’ Jobbágy élni nem akar, magátol is következik, hogy azon robot járandósággal nem lesz köteles, de nem is kételkedik , hogy ezen le mondást akár melly földes Úr szívesen el ne fogadja, mert bizonyos, hogy azon fájzás használását nagyobb pénz summáért, mint a’ mit a’ ki szabott robotnak ára tészi, másoknak el adhatja, — ezen szabadságot tehát nem az Uraság, ha inkább a’ Jobbágyok részéről károsnak látván , — ezt meg adni nem ellenzi, ha az olly értelembe fog vétetni, hogy a’ fájzás használásáról a’ Jobbágy le mondván azt az Uraság soha se többé meg adni köteles ne légyen, és ezt a'Jobbágyság sem követelhesse, — egyebbaránt pedig Küldőinek meghagyásából az Országos Küldöttség szerkeztetésihez járul. Baranya Vármegye 1-ső Követje: örömest el fogadta volna a’ Trencsényi javallatot, ha annak a3 Bars Vármegyei Követ olly magyarázatot nem adott volna, hogy az egyszer tett választásáról a3 Jobbágy ismétt vissza léphet, de illy magyarázat mellett azt el nem fogadhatván, a’ Kerületi szerkeztetés mellé állott. Csongrád Vármegye 2-dik Követje : a’ fa vágás és hordásra nézve a Kerüli javallatot a’ Trencsényi módosítással el fogadván ; a* nádlásra nézve el liatároztatni kívánta, hogy azzal a’ Zsellérek is élhessenek. Esztergom Vármegye 1-sö Követje: a3 Jobbágyságra nézve kedvezőbbnek látván a’ Kerületi szerkeztetést, azt meg állapíttatni kivánta. Arad Vármegyének 2-dik Követje: egyedül arról lehetvén már itt szó, vallyon a’ Kerületi szerkeztetés a’ Trencsényi javallat el fogadásával e\ vagy a’ nélkül állyon meg? vélekedését a’ Trencsényi javallat el fogadására nyilatkoztatta, olly világos ki fejezéssel azomba, hogy a’ Jobbágyság annyiszor, a’
