1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
2« KlLENCZ VEN KILENCZEDIK ÜLÉS. fognak a’ parasztság részéröl akkor, lia a* fába átallyános competentia nékik ki nem adatik; elő adta Ö, miképpen fogja a’ Jobbágy az erdőket pusztítani, nyúzni, ’s a’ t., hogy tsak száraz fát szerezzen, és most még is hiszi, hogy nem lessz száraz fája; mint hogy azomba ezen túl vagyunk, és most a’ fa hordásról lehet egyedül a’ szó, igen czélirányosnak látná, ha Követ társának indítvánnyá el fogattatna, és minden esetre leg alább az mondatna, hogy ha volna ollyan eset, hogy a’ Jobbágy ezen fájzás benehciumával élni nem akarna, akkor természetesen fát hordani ne legyen köteles. Az Elölülő: bátor meg ösmerte, hogy a’ Trentsén Vármegye Követje által tett javallat igazsága ellen fel hozni semmit sem lehet, annak el fogadására még sem hajolhatott, mert által látta, hogy annak el fogadásával alkalom nyujtatik a’ földes Úrnak arra, hogy Jobbágyait a’ fájzás haszon vételétől örökre meg foszhassa, mert el állván a’ Jobbágyság egy esztendőben a5 fájzás haszon vételétől, bizonytalan, hogy a’ hoz a’ másik esztendőbe vissza álhat e'? mivel a’ földes Uraság ötét az eránt többé meg kérdezni nem fogja. Neográd Vármegye 2-ik Követje: a’ Trentsényi javallat el fogadására reá álván, Gömör Vármegye 2-ik Követje : pedig a’ Kerületi szerkeztetést átalyába meo; tartatni kívánván. Csanád Vármegye 1-sö Követje: Jóllehet a’ 5-ik Törvény Czikkely tanátskozása alatt, a’ nádiásnak be tételét már szorgalmaztatta, de minekutánna Békés Vármegye által isméit meg inditatott, azt újabban is pártolni kötelességének tartja, annyival is inkább, mert már most világosan ki tettzik, hogy ezen adakozással, minekutánna a’telken kívüli Jobbágyi használatokat magában foglaló 5-ik Törvény Czikkelvbol ki maradt — a’ földes Úr tartozni nem fog; de ki tettzik ez magából a’ jelen szerkeztetésből is, mert a’ szerént akár volt a’ Község a’ nádiás használásában, akár nem, a’ földes Úrnak szabad azt meg engedni, de szabad meg nem is engedni; azért ujonan is e’ tárgy bé vételének pártolását ajánlja. Egyebaránt a’ szerkeztetésre nézve elő adja: hogy Megyéjében a’ nádiás használatáért egy egy telek negyven kéve nádat, nem tsak le vágni, hanem azt el hordani is tartozott aJ nádlerakó helyekre, mivel pedig a’ hordás kötelessége a’ szerkeztetésbül ki maradott, azt éppen az adózó nép javáért kért bé tetetni, mert kiilömben már most midőn a’ földes Úrnak ezen használatott meg engedni, de megtagadni is szabad, bizonyosan egyik sem fogja azt meg adni csak azért, hogy minden telek negyven kévét le vágván, azt a’ tó középpen hagyhassa. Báts Varmegye 2-ik Követje: látván, hogy ki nyilatkoztatott kívánságának tellyesítesét nem íeménylheti, a’ Trentsényi javallatot el fogadta annyival inkább, mert a szoros igazsággal meg egyezőnek látta azt, hogy ha a’ Jobbagy a fájzás hoszon 'vételéről le mond, annak ebből szármozott kötelessége is meg szünnyön. Többnyire ki jelentette, hogy ő az Előlülő aggodalmát nem oszthatja, mert a választásnak ideája már magába foglalja, hogy a* midőn a’Jobbágy a fájzás haszon vételét részére hasznosnak véli, ahoz, és azzal járó terhek viseléséhez ismét vissza álhasson, kiilömben a’ választás meg szűnik választás lenni. Somogy 2-ik és Komárom Vármegye 1-ső Követje: a* Trentsényi javai-