1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
KILENCZ VEN KILENCZEDIK ÉLÉS. 2ő ezen kívánságától el mozdítatna a3 Kerületi szerkeztetésre, ügy mint az Országosnál meg határozottabb, és azért kedvezőkre voksol, azon hozzá adással, hogy ha a3 Jobbágyok a3 fájzást tartozásokhoz képpest terhesnek tartanák, attól Trencsén Vármegye javallatja szerént szabadon el álhassanak. Sopron Vármégye 2-ik Küvetje: úgy látta, hogy az Országos Küldöttség jevallata a3 Kerületi javallatnál consequensehb, mert a3 Jobbágynak, a3 ki a3 maga szükségére a’ fát szekérrel hordhattya , szekeres munkát, vagy is a3 fanák hordását, a’gyalognak pedig a3 ki tsak hátán hordhatja a’ tüzelőjét, fa vágást rendel, azonba tökéletessen igazságosnak egyik rendelést sem véli, ugyan azért a3 Komáromi, és Trentsényi javallatot üszve foglalván, vélte leg inkább el fosadhatónak. Torna Vármegye 2-ik Követje: a’Kerületi javallatot olly módosítással, hogy ha a3 Jobbágy szabad választása szerént a’ fájzás haszon vételével élni nem akar, a3 fa vágás, és hordás terhétől egészlen ment legyén, továbbá hogy a3 fa hordást nem két mért földnyire , hanem azon határban , mellynek kebelébe az erdő fekszik, ki jelelendő helyre legyen köteles meg tenni, el fogadta. Bihár Vármegy 2-ik Követje: ^Ravaszdy István), lígy szinte Szathmár Vármegye 2-ik Követje is a’ Trencsényi módosítással a’ Kerületi szerkeztetéa el fogodásához hajlott. Hont Vármegye 1-sö Követje: Pest Vármegye Követjével meg nem egyezhetett, nem látván szükségét, miért kellene visszamenni a3 5-ik Törvény Czikkelyre, a’ midőn annak 4. §-ba a3 Jobbágy fajzásriil elegendő rendelés tétetett, el annyira, hogy a’részben kedvezőbb határozásra számítani most sem lehetne. Ellenben Trentsény Vármegye javallatát olly'jónak látta, hogy abba mindenki, legyen bár akár hogy meg győződve, meg nyugodhat, mert azt foglalja, hogy a’ki fa vágás, és hordástól megkíván menekedni, a’ fáizás haszon vételéről mondjon le. Trentsény Vármegye 2-ik Követje: olly setét színekkel festik az Jobbágyság sorsát a’ tiizi fajzásra nézve, hogy éppen meg nem foghatja, mint tudják ezt az eddig meg állapítottakból következtetni. 0 leg alább azt hiszi, hogy akár a3 négy ölet, a’ mit Vas Vármegvének Követje akkor, midőn ezen tárgy vitatás alatt volt, javallott, akár a’ maximumot, a3 mit Sopron Vármegye Követje nyoltz öllben egy telek után meg állapítatni kivánt, akár pedig Somogy Vármegye Követjének elő adása szeaént, bizonyos részt az erdőbe kellene a3 Jobbágyságnak ki adni, bár mellyikét, ha tőle egyedül fügne inkább fogadná el, mint a’ mostani Országos szerkeztetést. Ugyan is a’ 5-ik Czikkelynek 4-ik Szakja azt mondja, hogy egy hétbe több napokba is szabad a3 Jobbágynak száraz fát ágakat, gallyakat, ’s a* t. szedni, és maga szükségére hordani, ha tehát mint nálok, a3 hol a’ telkek egy hatvan negyed rész, és száz húszon nyoltzad részre is fel vannak osztva, minden‘egyes lakosnak többször is egy hét által szabad száraz fát, és gallyakat szedni, éshordani, tsakha minden octavalista egy hét által egy szekér fát hord, már is ötven két hét áltál e£T egész telekre jön négy száz tizen hat szekér fa, és igy számtalanszor több, mint ha négy, vagy nyoltz öli is, minden Sessio után meg állapítatna. Kséppen Soprony Vármegyének Követje akkor, midőn ezen tárgyról a 5-ik Czikkelybe szó volt, bővebben elő adta azon módokat és vissza éléseket, mellyek történni Jegyző Könyv IV. Darab. 7
