1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
18 kilen c ZV en ki len c zed I k ülés. Szala Vármegye l-ső Követje. Nem áll azoknak okoskodása, kik azt állítják hogy a’Jobbágy fa hordásbeli kötelességének semmi correlátum jussa nincs, mert a’3-ik Törvény Cikkely 4-ik szakasszában nyilván el határoztatok, hogy a’ melly határban az Uraságnak erdeje vagyon, és a’Jobbágyság a’fiázás használásával bir, annak tűzi fát adni a’ Földes Ur ezután is köteles, mivel tehát a’ szóba levő törvény javallat is, csak az illyes Helységek lakosairól szoll, a’ kik t. i. a’ fáizás haszon vételével élnek, azt igazságosnak, és alaposnak látja; mivel azomban úgy véli, hogy a’ Jobbágyságra nézve az Országos kiildötség javallata kedvezőbb, annak el fogadására szavazott. Sáros Vármegye 2-ik Követje a’ fel fogott törvény javallatot úgy értvén, hogy a’ Jobbágy csak a’ Helysége határába, vagy a’ leg közelebb íekvő uradalmi erdőben köteles fát vágni, és azt le hordani, a’ Kerületi javallatot el fogadta. Komárom Várm. 1-soKöv. ki nyilatkoztató, hogy nálok a’jobbágyságnak a’ fáizásra nézve eddigsemmi panaszsa nem volt, mert az szükségére annyi fát vágott, a’mennyit akart, a’ mostani javallat szerént azómban, a’teher és haszonvétel közt semmi proportiot nem lát, mivel eddig a’ Jobbágy törzsök fát kapott, most pedig tsak le hullott száraz gallyakat, hogy tehát a’ kötelesség és haszon közt az arány mérték meg legyen, a’magyar szerkeztetekben ezen szavak után be nem foglalt erdőkben ezen szotska elegendő közbetétetni, a’ deákba pedig ezen szavakat iSbenefcio llgnatiofiis gaudentes", a’következőkkel . sufficiente lignatione gaudentes“ fel tserélni javallottá. Árva Vármegye 2-ik Követje Ha azon elvek állanának mellyet a’ fáizás eránt hallott, hogy ha t. i. az állana, hogy a’ mostani törvényes rendelés szerént a’ Jobbágynak a’ fáizás beneficiuma egyedül in concavo Lunae assignáltatik, akkor bizonyára maga is a’ Soprony Vármegye Követje elő adását pártolná, és vélekedésével oda járulna, hogy ezentúl a’Jobbágy az Urbarialis favágás terhétől törvény által menté tétessen, — de másképpen áll a’ dolog, mert jövendőre nézve bizonyosan a’ Jobbágy mind azon fáizást illő mértékbe meg fogja kapni, a’ mellyet számára a’törvény el fog rendelni; és igy azon törvényes fáizást meg kapván, az reá nézve bizonyosan nem maleficium, sött minden tekintetet érdemlő beneficium lészen; ennélfogva a’ correlata obligetiót szeme előtt tartván a’ Kerületi szerkeztetést egész ki terjedésében el fogadja. Neográd Vármegye 2-ik Követje ügy vélekedvén, hogy az Országos szerkeztetek szerént, a’ fáizás haszon vételére nézve a’ Jobbágyság elébbi allapotjánál roszszabb karba nem helyheztetik, azon szerkeztetést kívánta el fogadtatni. Nyitra Vármegye 1-ső Követje, nem lehetett egy értelemben Pozson Vármegye 2-ik Követjével, mert noha igaz, hogy a’ Theresianum Urbárium szerént a’ Jobbágy épületre való fát is ingyen kapott az Uraságtol, de igaz az is, hogy midőn a’ Jobbágy ki betsültetett, az epiilete fájának ára a’ betsbe bé nem számitatolt, ezután pedig a’ ki betsültetés esetiben annak árát is köteles lészen a’ Földes Ur megfizetni: — igaz továbbá az is, hogy a’ mostani rendelés szerént a’ Jobbágy csak száraz fát kap, még sem lehet állítani, hogy ez reá nézve nem beneficium, mert a’ hol erdő nincs, ott bizonyára az illy száraz fát is nagy pénzen meg vennék a’ lakosok csak kapni lehetne, ö tehát a’ szerkeztetést el
