1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

99. ülés

i6

KILEN CZr EN KILENCZEDIK ÜLÉS.

ja, hogy az a’ mostan hozandó törvén}ek által az előbbinél sokkal roszabb karba lesz helyheztetve, a’ vagy log alább semmi könnyebülést nem nyer; ugyan is egy egész helyes jobbágy ötven két robot napot tartozván dolgozni, ha még ehez az egy öli iának le vágása, melly leg alább is egy napban , annak be bordása melly kc't napba kerül, és a’ hosszú fuvarnak váltsága, melly ismét két napot tesz, hozzá adatik, már egy ház helyesnek járandósága ötven két napra megy, a* melly az eddigi járandóságnál éppen nem kevesebb; már valljon miért dolgozza ezt? azért hogy száraz fát szabadon szedhet, hogy vad körívével egyszer jó lakhat! ezek tehát azon nagy lelkű engedmények, mellyeket annyi ketsegtető remények után nyernie kelletik! valóban a’fának száraz ágait Londonban sem lehet drágábban el adni,mint a’ mennyiben az kerülni fog a’szegény jobbágynak! a’jobbágynak tehát valódi könnyebbségét, és boldogilását óhajtván oda szavaz, hogy e’ javallot törvény ereje csak az ollyas helységek lakossalra szórhasson, a’ hol a’ jobbágyságnak bizonyos erdeje vagyon ki hasítva.

Veszprém Vármegye 2.ik Követ jc: Midőn a’ Jobbágyok fáizásának tárgya fenn forgott a’ környül állásokhoz képest a’ Jobbágynak külön erdőt ki mett.zet.ni; ’s más kedvezéseket is adni kívánt, meg lévén győződve, hogy azon törvény javallat, melly a’Jobbágyok fáizási jussát magába foglalja, azoknak sorsát az eddig voltnál jövendőre nézve rosszabbá teszi, ugjran azért mivel tudja, hogy a’ Megyéjebélt Földes Urak Jobágyaikat a’ fáizásra nézve eddig gyakorlott szokásokban tovább is meg hagyni, és igy az el fogadott törvény javallatnál jobb sorsba hagyni fogják — utasítása szerént az Országos szerkeztetést fogadja el. —

Lipto Vármegye 2-ik Követje: azon jő téteményt, mellyet a’ Jobbágy e’ jelen Úrbéri rendszabások, ’s törvények által a’fáizás tekintetében nyert igen szoros korlátok közé szorítva lenni szemlélvén, kívánta volna, hogy arra nézve könnyebb javallat tétessen, azomban a’dolog mostani helyheztetésében kötelességének esmeri az Országos Küldöttség javallatához állani, azon megjegyzéssel, hogy nyilván el határoztassék, hogy a’ Jobbágy meg állapított egy öli fát egyedül azon Helység határában mellyben az erdő fekszik, ki jelelendő helyre tartozzék hordani, mert el lévén határozva hogy a’ kilenczedct egyedül a’ határba köteles hé hordani, nem látja okát miért ne kellene a’ fa hordásra nézve is ugyan ezt rendelni, annyival inkább, mivel meg történhetik, hogy azon Helység, mellynek erdejéből az Urbáriális fa hordást meg kelletik tenni, az erdőiül két. mért földnél távulabb, de meg történhet ellenben, hogy, közelebb esik; már az első esetben a’ javallott rendelés az Uraságnak káros, mert a’ mi felezi a' két mért földet, annak árát a’ Földes Ur meg téríteni köteles volna, a’ második esetben pedig a’ Jobbágynak terhes, mert jussa volna az Uraságnak a’ Helység határán kívül is a* meg szabott két mért föld távolságra a’ fát el vitetni. —

Poson Vármegye 2-ik Követje. Akár a’ Jobbágyoknak a’ fáizás haszon vételből engedett mostani létét, akár a’ szerént reá mért felesleges szolgálatot veszi fel bátran azt állíthatja, hogy a’Jobbágyok ez által nem csak az eddigiemnél sokkal roszsabb állapotba helyheztetve vannak, hanem ezen intézkedés nem is igazságos, — mert azon fáizási engedményt, mellybe a’ Jobbágyoknak a’ Harmadik Czikkelyben 4 ik §. alatt adattatott, jótékonynak an-