1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
92. ülés
KI LE iS CA VEN KETTüDIK ÜLÉS. 313 teher viseléséről semmit sem tud, holott a* Széllé Megyéje századok ólt a nyög viselése alatt. — Az adózó nép terheiról csak két rend szeres munka rendelkezik, az Úrbéri, 3s adó biztosságbeli Tárgy, — a3 Törvénykezés, és Insurrectional csak inkább a’ módjáról fognak szóllani, itt látja tehát szükségesnek a3 tizedet el végezni, mert Küldői egy egy tárgyat jobban szivére nem kötöttek, mint éppen ezt. — Hova fogja magát a’ Szólló e’ Tárgyra nézve ki jelenteni, fent tartja magának akkorra, ha a3 tanácskozás rendi meg lesz állapítva, most csak oda nyilatkoztatta ki magát, hogy a* tizedre nézve igen is itt történjen meg az határozás. Az Elölülő: Bihár Vármegyének Követje , midőn a’ dézmának eredetét, és az abból származó kötelességeket hozza fel, maga el isméri hogy ezen Tárgyat, melly az e’részben hozott 50 — 60 Törvényinkel öszve vagyon szőve, ezeknek meg fontolása, és öszve hasonlítása nélkül fel venni nem lehet, a’ mi tsak a’ törvényes munkálatban történhet meg; — per excerpta fel venni tzen Tárgyat a’ Karoknak és Rendeknek elhatározott akaratjok ellen lenne, megkell tehát várni az Úrbéri Tárgy után a3 sorban mindjárt következő Törvényes munkálatot. Nyitra Vármegyének 1-sÖ Követje: Tökélletessen állanak mind azok, mellveket Bihar Vármegyének Követje e3 részben előhozott, itt van a’ dézma fel vételének helye, mert az árendált dézmát a" földes Úr éppen a’ Jobbágyi visszony miatt kapja Jobbágyától; ha valami gúnyolja a3 Magyar Nemesi szabadságot ez a’ Tárgy az, az Egyházi Rend kevés árendát kívánva nagy Részbe el engedi ezen tartozást, a3 Nemesség pedig ezen engedelmet hasznára fordítván, a3 szegény néptől egész kiterjedésében meg veszi a’ dézmát; a’ Jusnak kérdése tehát légyen bár a’ törvényes munkálatra való, de az elő árendálás kérdése ügy ide tartozik, mint a’ lélek a’ testhez. Békés Vármegyének Követje (Novák): Midőn a'Theres:anumUrbárium általa felhozott szakaszszát olvasta, azt maga is észre vette, hogy annak két része vagvon, az elsőt. i. melly a3 tizedrűli kérdést nem az Urbáriumhoz tartozandónak lenni mondja, a3 másik pedig melly mind a’ mellett is a3 tizedről positive teszen rendelést. — Azonba miután annál fogva „quod posteriora derogent prioribus“ ezen szerkeztetésnek második Része czáíolja meg, az elsőt éppen nem látja a3 második Résznek el határozott értelméből merített állítását, azzal meg gyengítve, hogy qz Elölülő olly praemissára hivatkozott, mellyet a consequens a3 maga erejéből egészlen ki vetkeztetett. És igy igaz marad az, hogy midőn a’ Theresianum Urbárium tizednek az 1481. l-ő I örvény Czikkely értelmén túl való vételét tellyességgel el torié, akkor kóttségenkivül rendelkezett, vagy is tetlleg meg mutatta, hogy a’ tizedről való kérdés igen az Urbáriumhoz: tartozik. Az Előlülő: Éppen a3 Békés Vármegyei Követ által újra fel hozott környülállás mutatja, hogy a3 Theresianum Urbárium még ezen specialis esetben is, nem rendelkezett a3 tizedről, hanem tsak az 1481. l-ő Törvény Czikkelyre hivatkozva a3 viszsza éléseket kívánta e3 részbe meg gátolni, 3s ennél fogva már ez által is világoson ki fejezte, hogy a3 tizedbeli Rendelkezésnek kút fejét nem az Urbáriumban de Törvényeinkben kell keresni. Jegyző Kiiuyr Ill-dik Darab.