1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
87. ülés
212 NYOL CZJrAN HETEDIK ÜLÉS. Küldőt tségi szerkeztetes mellet volt, de az Akadj Vármegyei Követ javallatjának igazságát át látván ahoz is hozzá állott. Nyitra Vármegyének 2-dik Követje utasításánál fogva az Országos Küldóttségi szerkeztetést fogadta el; — Abaúj^ Vármegye’ Követjének javallatját ezen szerkeztetes nem sérti, merta’ földes Úr közhasználatját azon esetre álapit ja meg, midőn a’ jobbágyi állományon túl adódik az erdő, külömben is 49 Vármegyének és Horváth Országnak képviselői jelen vannak, és bajosan fog akar mellyik ezek közül olly esetet felhozni, hol jobbágyi állományul erdő adódott volna, mert ha ez valahol szokásba lenne akkor erről a’ 2-dik Törvény Czikkely 2-dik §-ának folytában kellett volna rendelkeznünk; ott pedig, hol az erdő a’ jobbágyi állományt haladja, a’ földes Urat annak köz használásától meg fosztani, igazságtalanság lenne. Zala Vármegyének 2-dik Követje szinte azon vélekedésbe volt, hogy valóságos erdő jobbágyi állományba nehezen adódott, ha pedig adódott, akkor természetes, hogy azt a’ jobbágy szabadon kizárólag, és földes Úri felvigyázás nélkül használja: itten leginkább azon erdőkről lehet a’ szó, mellyek egész köz. ségeknek a’ jobbágvi állományon túl adódtak, ezekbe a’ szokást a’ közhasználat alapjáúl a’ földes Urra nézve meg állapítani nem lehet; ugyan is a’ köz tapasztalás mutatja, kogy az illyen szokás mindég hé csúszáson kezdődik, előbh a’ korlsmáros vagy árendás később a’ földes Úr szinlelt okokon veszi elsőben ugyan kitsiny, azután mindég nagyobb és kiferjettebb hasznát, majd engedelem, majd fél erőltetés mellett az illy község erdejének, mellyet későbben állandó szokásnak állitván, a’ coususban magát be helyhezteti; világosan ki kell tehát fejezni, hogy ha az illyen erdő contractus mellett, vagy az Urbárium behozatala akorvagy az után Urbarialis regulatio alkalmával adódott állal a’ jobbágyságnak ezen szerződések , és nem az érintett becsuszás szolgáljon alapúi a' földes Úr köz használatjának. — A’ kereskedésre nézve egyet értett Kacs Vármegye Követjének javallatjával a’ felhozott okokon kivűl még azért is, mert könnyen meg történhetik,hogy az illy es erdőkből mind addig azért nem adódott el fa, mivel talán a’ szomszédba oltson lehetett venni, de az erdők napnál napra ritkúlván , a’ fával szükőlködők az illy község erdejére is reá szorulnak, és ezen esetben a’ jobbágyságnak a’ kereskedést eltiltani igazságtalanság. Szabolcs Vármegyének i-ső Követje: jól jegyzették meg Nyitra és Zala Vármegyei Követjei, hogy ritka eset az, hol erdő mint constitutivuina a’telki járandóságnak, lenne kezénél a’parasztnak, bizonyos ha adódott valaha, azt ő szántó főidé változtatta’s hogy ez után az nem fog adódni, hiszi a’ szólló, hellyes azonba princípiumára nézve az Abaúji Követ észrevétele, ’s a’ nélkül hogy a’ szólló is ismétellye okait„ igazságosnak látván, elfogadja; — sok elvek hozódtak elő itt nevezetessen egyik a’ Barsi Követ által, ki mint látszik nagy ellensége az ususnak, mert azt mondja akár volt usussáha az Úr az erdő használásának akár nem, veszítse el a’ cousust erre meg felelt Esztergom Vármegye Követje, a’ szólló pedig feliül azt mondja: nem hiszi hogy megszokott, és mostani Urasági állapot ja usussától olly örömest meg válna a’ Barsi Követ, pedig l raságos viseleté is ususon alapúi, á 111 a t princípiuma a’ S. Simonisták szerint, kik minden Úrból Lazarónikat, parasztból Amphibiumokat kívánnak tenni; — a’ törvényes ususon alapúi létünk Hazánkban, örömest marad a’ szólló a’ mellett, maradjunk
