1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
87. ülés
NY OL C Z VA N HE TED1K ÜL É S. 213 is, meg evvel élhetünk. — Tolna Vármegyének Követje kivánnya kimetzeni az Úr erdejéből, hol rousussa volt a’ parasztnak a’ Constitutivuraán felüli erdőkből is a’ jobbágyi erdőket individualiter, — ez nem lehet a‘ szólló ítélete szerint is, mint azt többen meg mondák, mert itt is a’földes Úr ususa, sőtt tulajdonsági Jussa ellene áll — ’s igy ezen pontot, úgy mint a’ szerkeztetek áll, az Abaúji Követ észrevételével elfogadja. Árva Vármegyének 1-ső Követje utasítása szerint némelly javallott modosittások mellett az Országos Küldőttségi szerkeztetéshez állott. Arad Vármegyének 1-ső Követje az Abaúj Vármegyei Követ javallatját fogadta el, melly ha a’ többségnek nem teszene, az Országos Küldőttségi szerkezletest kívánta meghagyatni. Esztergom Vármegyének 2-dik Követje sajnálja hogy a’ Bars Vármegyei 2-dik Köveinek elő adását ennek állítása szerint nem jól fogta fel; azonba kinek légyen-e’ részbe igaza azt a’ Jegyző Könyv szerkezletői és Censorai határozhatják meg leginkább; — a’ Bars Vármegyei Követ azon felszollitását, hogy a’ szólló ezen Követ előadásaira figyelmezzen, köszönettel veszi, de feleslegesnek lenni tartja ; mert ezt a’ szólló eddig is tette kivált azon előadásokra nézve, mellyekct meg czáfolni akar. Sáros Vármegyének 2-dik Követje az Abaúj Vármegyei javallat mellett az Ország Gyűlési szerkesztetést fogadta el. Horváth Országnak 2-dik Követje több Követek kétségeskedvén, ha vannak e’helvek, a’hol jobbágyi állományba'erdők adattatnak, azon felvilágósittást tette, hogy Horváth Országban valóban vágynak, és pedig Zágráb Vármegyében egyenesen jobbágyi állományba vágynak adva, és ezekkel a’paraszt szabadon bánhat; Varasd Vármegyében pedig fáizás fejében adattak a’ Constitutivumon túl, és ezeket a’ jobbágynak ki irtani nem szabad. Ugocsa Vármegyének 2-dik Követje az Abaúj Vármegyei Köveinek javallatát, és a’ Tolna, és Unghi Követek által felhozott okoknál fogva az elkülönözcst pártolta. Soprony Vármegyének 2-dik Követje az Abaúji javallat in thesi igazságos^ mindenki pártolja azt, de ritkán vagy éppen soha sints illyen eset, mert ha van? visza kell mennünk a’ 2-dik Czikkelybe, és elhatároznunk hogy az illy pótolás esetében az erdőt miilyen mennyiségijen kelletik ki mérni; de a’ szólló továbbá is kételkedni bátorkodik az illyen esetnek létté felől; mert talán Horváth Országban is faizás, és nem állományi pótlás gyanánt adattak az erdők; a’ mennyiben tehát ez úttal csak a’ községeknek adott köz használatú erdőkrul lehet a’ szó, ezeket továbbá is a’ Zala Vármegyei Követ által felhozott viszaélések tekintetéből is elkülönöztetni kívánta. Bihar Vármegyének 2-dik Követje az Abaúji javallatot azon okbúi is elfogadta, mert azon esetbe ha a’jobbágy az erdőt kiirtotta volna, a’ mit szabadon tehetett, az Úrnak abba többé köz használata úgy sem lehet; — de niég inkább pártolta Tolna Vármegye’ Követ jenek javallat ját, mert akár az erdő fenn tartásának, akár a’ súrlódások elkerülésének szempontjából veszi a’ dolgot, az elkülönözésnél czéliránvosabbat tenni nem lehet, nincsen olly kis hirtok, mellyre szorgossan felügyelni ne lehessen, és a’ mindég kevesedő fa megbecsülted a’jobbágyai a’ leg kissebb erdő részetskét is , a’ mit ha nem tenne földes Ura, vagy Jegy zö Könyv Hindik Darab. 5j
