1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
78. ülés
HET VENN YOLCZADJK ÜLÉS. 19 ni kívánják a’ Jobbágyoknak, a’.mellyeket Nógrád ajánl, de azon kívül a’korcs. rnállatást is, ’s azért a’ Szerkeztetést elfogadja. A’ korcsmák’ száma meg határozását el nem fogadhatja, hasonló véleményben lévén az Elölülővel.— Az árverést hasznosabbnak «artja , de erről a’ 6-ik artic. 2-ik §-ja tesz határozást. Po’sony Városa Követje: A’szerkeztetésre nézve nincs észre vétele, de iSógrádnak felelvén a’ hói 5 hónapig méretik a’ bor, nem csak a csirkéket hanem a’ g-det is elengedletni akarja, a’hói pedig fél esztendeig tart a’ bor mérés, ott árverést kíván. Beregh Vármegye' 1-so Követje: Ezen korcsináltatásbeli szabadsága a’ Jobbágynak, Megyénkbe addig is divatba lévén, azt Küldőim illy formán mint a’ Regnicolaris redactióba van — továbbra is fentartatni kívánják. — Én tehát, Csak annak módját kívánnám itten úgy elintézletni, hogy az abból folyó haszon közönséges lehessen. Az illyen korcsmáltatást vagy minden gazda a’ ki akarja ’s teheti, külön fogja gyakorolni — akkor a’ hány ház, alkalmasint annyi lesz a’ korcsma, ’s mikor igy kiki otthon ingyen ihatik, honnan lesz a’haszon, főképpen az ollyan Helységekbe, rnellyek félre esvén, vagy soha sem, vagy igen ritkán látnak idegeneket — e’ mellett mind azok a’ rosszak ú. m. henyélésre’s korhelységre való szokás, mellyeknek elkerülése tekintetéből az országos Küldöttség az Uraság borának soronként való méretesét eltöröltetni javaslotta, elő fognak állani. — Vagy pedig csak egy néhány vagyonossabb gazdák fogják a’ bort mérni, ’s annak hasznát elvenni — ekkor a’ szegényebb lakos nem fog a’ Törvény jótéteményébe részesülni, pedig ezen kellene leginkább segíteni: — Vagy pedig végtére a’ Község fogja az Elöljárók feJvigyázása alatt az iialt áruitatni, — de a’ legnagyobb mester a’ tapasztalás raegbizonyította, hogy, (juod in communi administratur, in communi etiam pessum datur, úgy néznék az Elöljárók ezen esetben a’ Csapon lévő bort, mint tulajdonokat, bővep gazdálkodnának abból a’ magok számára, valamint a’ jövedelemből is — magok magoknak számadolván, és igy innen is kevés hasznot lehet reményleni; — ezeknél fogva leg czélerányossabbnak tartanám a’ korcsmáltatásbeli Just arendába adatni — azt vehetné ugyan valaki, hogy az illyen arendát igen olcsón kerítené a’ Földes Ur, vagy a’'Zsidó is maga kezére — de ha az Elöljárók becsületes emberek, ’s a’ Járásbeli Tiszt hivatala szerint felvigyáz, ez meg nem történik — azomban igaz az, hogy az arenda mindenkor tiszta haszon — melly a' köz szükségre fordítatván, ha szinte kis mértékbe is minden lakosra kiterjedne. A’ mit Sáros Vármegye’ érdemes Követje elő adott, hogyr nállok t. i. bor nem teremvén csak a’ tehetőssebbek vehetnének ’s árúihatnának italokat, az nem elegendő arra, hogy reájok nézve kivétel tétessen — mert azzal a’ szegényebb sem veszt nállok is semmit, hogy csak a’ ^ agyonosak fognak árúlni — mert az ó helyheztetése egy cseppet se változik — mivel amúgy sem árúit, ’s igy sem árúi, hanem marad in statu quo — sőtt annyi nyeresége bizonyosan lesz, hogy nagyobb lévén a’ korcsmabéli Concurrentia, jobb bort fog ihatni — mint mikor az Uraság csak maga méretett —de külömben is, a’ kinek nem tetszik, szabadságába lévén nem mérni — ha törvény lesz is, mert mikor a Törvény, jótéteményt ád, annak elfogadását csak megengedi — de reá senkit sémi kötelez. — Gömör Vármegye’ 1-ső Követje: a’ korcsmaltalust mivel Regale, csak az Urakat illetőnek tartja, ’s a’ Helységek azt csak a földes Urnák conccssiojából
