1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

78. ülés

IS

HETVENNYOLCA ADI K Ú L É S.

arendaliót kívánván, meghatároztatni akarja, valyon a’ jus az egész községet, vagy egyes jobbágyokat illeti é? —

Borsod Vármegye’ l-ő Követje: Kevés hasznot lát a’ domestica adminisfratioból a’ szegénység’ részére, mivel az nem tiszta kézzel vitetik. Vassal egy értelemben vagyon, és kótyavetye által a’Szolga Biró és a’ Földes Ur vagy tisztje jelenlétiében ki adatni akarja. A’ ratione situs etc. szavak leg nagyobb ízetlenségekre adnak alkalmat, mert a’ Földes Ur azon helyekben is, mellyek nagy kereskedéssel birnak kevesebb korcsmákat kivánand a’ Jobbágyságnak, ’s épen úgy a’ kiterjedésre nézve is ellenkező véleménnyel lesz a’ községgel. A’Bird sem Ítélheti el, nem lévén sinorraérte'ke; azért a' házak’száma alapúi szolgáljon ’s ugyan 300-ig egy, 600-ig kettő, g00-ig három, ’s úgy folyvást legyen a’ korcsmák száma. Ez igen czélerányos és a’ Rendek illy formán tették határozásokat az l-ső Czikk. 10-ik §-ban is a’ Sessiók’ megszerezhetése alkalmával. Ha ott az határoztatott volna, pro ratione situs, mennyi zavar következett volna. Liptó ellen a’kárt, mclly a’ korcsmáltatásból eredhet, okúi el nem fogadhatja, mert ha karos, nem kéntelen vele élni. A’ Dónatiokban is a’ korcsmálíatás jusa áltadatik, noha az sok helyeken káros, de nem emlékezik, hogy e’ miatt valaki koldús lett volna. Azt is óhajtják Küldői, hogy mivel sok helységekben a’ korcsma nagyon félre helyen fekszik, a’ ház az Uraság korcsmájához mindig közzel, és ha lehet második, 3-ik legyen, — többnyire a’ redactiot pártolja.

Az Előlülő csak a’ házak számára nézve meg jegyzi, hogy ez mindenütt alapúi nem szolgálhat. Lehet például egy 200 házból álló helység, melly folyó által el választatik, ’s a’ hói kiváh télbidőben két korcsma szükséges. —

Zemplén Vármegye’ l-ső Követje azt lőtte: hogy addig lehet valami külömbözőbb arányban egy mással, mint annak a’haszonnak csekély volta, melly a’ bor mérés engedelméből a’ Jobbágyokra háramlik, ’s ennek ellenében azon tetemes kár és hátra maradás, melly ez által Földes Uraiknak okozlatik, ’sinnend következtette, hogy ezen bor mérés a’későbbi Törvényben csak azoknak engedtetett meg, kik annak használásában lennének. — Nem kivánt azomban ezekben bővebben ereszkedni, s azt sem akarta, bár melly kevés időre Küldői felől feltétetni: hogy ezen bor mérés engedelmét azoktól, kik annak használásában vágynak általyán fogva minden kipótlás nélkül kivánnák elvétetni, kik midőn a’ korcsmáltatást mindenkor a’Földes Urnái kívánják megtartatni, szándékjókat oda terjesztik; hogy azon adózó Községek, mellyek a’ bor mérés használásában voltak, inás általok jobban használható engedmény által szinte jobb karban tétessenek. Példájáúl ’s élő bizonyságául ennek emlité előre is, hogy Küldői alább a’ lV-ik Törv. Czikkely felvétele alkalmával különösen a’ házhelybeli taksának vagy is úgy nevezett füst pénznek, úgy szinte a’ méh, bárány és, kecske, kilenczednek, ’s minden apróbb konyhabeli tartozások elengedésére készek lesznek; — most pedig ezeken kívül, a’ bor mérés engedelmét szinte evvel felérő más engedménnyel kívánják kipótoltatni.

Csongrád Vármegye’ 2-ik Követje a’ Szerkeztetéssel megelégedvén, egy észre vételt tesz, hogy t. i. azon Községeknél, mellyeknek szőllőjök nincsen és 3 hónapig bort mérhetnek, azon allodialis Községek ne értessenek, kik pusztákon laknak és Birájok ’s Eskütjök vagyon; azért is a’ rustica után urbarialis \agy subditafis tétetni kiván.

Pest Vármegye’ 2-dik Követje: Küldői mind azon kedvezéseket megad-