1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
[ Ö TV E NH A T ÓDIK ÜL \ÉS. O -r «>: tolni fogja; de minthogy ettől elüttetelt, janii olly módhoz melly leginkább közelít utasításához, es ugyan elfogadja azt, hogy a’Deputalio a’ hely színére kimenven, az esedezőt szándéka iránt kihalgassa, jelentését a’ Köz Gyűlésre beadja, cs ekepen az egész tárgy (j Felsége eleibe terjesztetödjön ugyan, de nem adandó engedetem „ lianem inkább tudomás végett , minthogy Küldői az átmemenetelt az adandó engedelemtöl felfüggeszteni egy átaljában nem kívánják. — Békés Vármegyének 2-dik Követje az Izenet mellett maradott., Csongrád Vármegyének 1-só Követjének megbízóitól e’ napokban nyert utasítása azt tartja magában: hogy egy részről az alapos 17Ql : 26-ik Törvény Czikkely erejében felmaradjon, más részről azomban jövendőre mind azon sérelmek örökössen elhárítassanak, mellyek akármelly magyarázat által ezen Törvény Czikkely ellenére he csúsztak; — ezen utasítás következésében nem ösmervén a’ szólít» Követ, ezen törvény ellen nagyobb sérelmet, mint a’ hat héti oktatást, mellynek csak említése sem találtatik az említett törvényben, ’s melly azon szabad általmenetclt, mellyet az l608 : l-ső Törvény Czikkely minden meg szorítás nélkül megenged, egészen megsemmisítené, ezen a’ törvények értelme ellenére behozott, ’s eddig a1 leg több sérelmeknek okot adó oktatást törvénytelennek tartván, — jövendőre megszüntettni kívánja. —A’ mi pedig azon kérdést illeti: bogy a Felségnek való feljelentés előtt történhessen az általmenetel, vagy pedig békellessék előbb azt a’ Fejedelemnek, engcdelem kérése végett jelenteni? úgy vélekedik hogy az általmenetel esetének, a’ Fejedelemnél való bejelentése , minden esetre elkerülhetetlenül szükséges, mert. ezt az I791: 26-ik Törvény Czikkely egyenesen rendeli, hogy azomban engedelem kikérése végett kellessék ezt a’Fejedelemnek hé jelenteni, az sem az 1(308 •’ l-ső Törvény Czikkelyben, melly az által hogy a’ református vallást felvenni akaró Ország Báróinak,Mágnásainak, Nemeseinek, Szabad Királyi Várossainak, ’s faluinak, ezen vallás szabad gyakorlását meg adja, a’ református vallásba való általmenetelt nem csak az egyes embereknek , hanem egész Városoknak ’s helységeknek is, minden megszorítás nélkül meg engedi, sem pedig az I791: 26-ik Törvény Czikkelyben, melly az említett Törvényben gyökereztelvén, a’ reformátusok vallásbcli szabadsagát azon lábra helyhezteti, mellyben azok 1608 és 1647-ik esztendőben voltak, ki mondva nincsen—sígy nem akarván a’ reformátusok vallásbeli szabadságát, szükebb korlátok közzé szorítatni, meg egyezik ugyan abban: bogy az általmenetel esetei O Felségének, az 1791 : 26-ik törvény értelmében bejelentessenek, azért, hogy ha az álialmenctel a’ törvény ellenére vakmerőén történt volna, O Felsége fő felügyelői igazainál fogva, az általmenetel módja meg határozása iránt alkotandó törvény megtartására, mind az általmenőt, mint pedig a’ netalántán hibás törvényhatóságot szoríthassa; abban azomban: hogy az általmenetel előttannak kikérése végett kellessék a’Fejedelemhez jelentést tenni, megnem egyezhet — mert így a’törvények által meg engedett általmenetel, a’ Kormány akaratjától fügne, ’s az általmenetelt meg engedő törvény szükségtelenné válna; az pedig úgy vélekedik a’ szólló Követ, nem is képzelhető egy szabad alkotmányi! országban, hogs a’ mit a’ Fejedelem hozzá járúlásával alkotott Törvény egyszer meg enge.d, azt a’ Fejedelem, kinek szabadságában vagyon ugyan, a’nékic felterjesztett törvényt el nem fogadni, ki azomban végre hajtásbcli, ’s fő felügycllői igazát, mindég 22 * *
