1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
til) Ö TVEN HATODIK ÜLÉS. az ezen kifejezésben foglalt elvnek vagy kimondására, vagy elfogadására, a’ Szólló nem álhat Megyéje részéről, mivel vannak ősi Alkotmányunknak oly sark Törvényei, mellyeket sem változtatni, sem tanácskozás alá venni többé nem leket. — Sőt Küldői részéről meg nem eggyez az említett szak végső sorai igen messze vágó szavaiban; mert sem a’ köztársaságban létező felekezetek egyenlő Jussainak, az idő leikével járó igazitása szükségét, ’s igy talán a’ jussok egyformaságát, átaljánosan elösmérni, sem ily kivánatot, a’ Tanácskozás Teremében, törvényhozói kötelességét tudva, kimondani soha sem fog — ezeknél fogva az érintet második szakból, a’ most felhozottakat, ezen üzenetből, végképen kihagyatni óhajtya. Temes Vármegyének 1-ső Követje szinte nem tartotta szükségesnek, hogy itten a’ kérdésben forgó közönséges principium ki jelent essen, elég ez úttal azt mondani, és kifejezni: hogy a’ KK. és RR.oz 1791:26-ik Törvényt,olylyannak lenni nem tartyák, mellyen változtatást, tenni ne lehessen. Esztergom Vármegyének 2-ik Követje: Vas Vármegye Követje kijelentvén vélekedését, annak javallatját pártolta annál inkább, mivel nem tartotta tanácsosnak, hogy egy ily közönséges principium csak igy incidentaliter mondatosson ki, és álapítasson meg. Szathmár Vármegyének 1-ső Követje a’ KK. és RR.-et arra, a’ mi a’magyar nyelvre nézve, ezen Ország Gyűlésének elején történt vissza emlékeztetvén, hogy t. i. akkor is a’ Fő RR. azt mondák: hogy a’ nyelv kiterjedésére nézve , az 1830-ik Ország Gyűlési Törvényen tül menni nem lehet, a’ mennyiben a’Fő Rendek ez úttal is a’ vallás tárgyában, hasonló okoskodással élnek, és a’ KK. és RR. kívánságaik tellyesítését, a’ fenálló Törvény felhozásával hátráltattyák, szükségesnek tartotta: hogy a’Vas Vármegyei Követ által kihagyatatni kívánt argumentátio megmaradjon. Hogy az 1741 : 8* T. Czikelyt Országos Tanácskozás alá venni nem lehet, megösmeri, mert ez a’ nemzet és Fejedelem közt való alapos kötés, de nem lehet ugyan ezt többi Törvényeinkre alkalmaztatni, mellyeket az idők’ és környűlmények’ kifejléséhez képest, megváltoztatni a’Nemzetnek igaza van; máskép ellenkező esetre, a’ Fő RR. mindég Schlendriánokkal fognak bennünket fére vetni: mind ezeknél fogva, a’ Neográdi Követ módosítása mellett az üzenelet úgy’ mint van meghagyatni kivanta. Az Elölülő Szathmár Vármegyének előtte szállott Követje maga magának meg felelt, mert azon generalitásban , mellybcn , a’kérdésbe vett kifejezések feltéve vannak, a’ 741: 8. T. Czikelyében foglaltatik, legtanácsosabb tehát azokat egészlen kihagyni, a’ mi hogy megtörténjen a’ KK. és RR-et újra felszóllította. Pest Vármegyének 1-ső Követje, a’ mi a’ felfogott kifejezésekbenmondódik, az csak a’ Vallásra alkalmaztatva hozattatik lel, különben is a’ mostani időben , midőn más országokban , a’ Sidók’ polgárosítása, és a’rabszolgák tellyes kiszabadulása felől vagyona’ szó,czélirányosan, és alkalmasan lehet, kijelenteni, hogy a’ törvények a’ környűlállásokhoz képpest változtathatók, mcllynél fogva a’ redactió mellett maradott. Ugocsa Vármegyének 1-ső Követje Küldői az 1741: 8-ik T. Czikelyt szorosan megtartatni kívánván, és a’ Fő Rendeknek is, íeleletül adni csak azt lévén szükséges, hogy az 1791: 26. T. Czikelynek tartalma azon tárgyak közzé nem
