1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
ÖTVENUATODIK ÜLÉS. til tartozik, mellyek az 1741: 8-ik T. Czikelyben foglaltatnak, a’ szóba lévő argumentátiót vagy kihagyatatni, vagy a’ szerint, mint Neográd Vármegye Követje javallottá, módosítatni kívánta. Ungh Vármegyének Követje (Bernát) itten csak a’ vallásbeli tárgyról lévén a’ szó, és a’ kérdésbe vett okoskodásnak, azon 1-só részében, melly ezen szavakkal, igazítást tesznek szükségessé, kifejtett princípiumnak vitatása, a’ Publico politicus munkálathoz tartozván, ezen első részt szinte kihagyatatni javallottá, de annak hasonlókép kihagyatatni kívánt második részét, meghagyatatni óhajtotta azért, mivel az abhan kifejtett okoskodás tökéletesen megái. Temes Vármegyének 1-ső Követje, az Ungh Vármegyei Követ javallattában megnyugodott, azon észrevétellel, hogy ezen kifejezésben: a’ két Felekezetnek viszonos jussait a’ felekezetitek szó elejébe, a’ vallásbeliVúe]ezés tétetessen. Vas Vármegye’ l-ső Követje ebbe, a’ Temes Vármegyei Követ módosítása, és a’ természeti szónak , vallásos szóval leendő felcserélése mellett szinte megnyugodott. Tolna Vármegyének 2-ik Követje: A’Stabilitás princípiuma azzal, hogy kötelező utasítások mellett, és nem saját értelmektől függő voksal jelennek meg a’ Követek Ország Gyűléseinkre, olly mód vagyon biztosítva, hogy az iránt — tapasztalás szerint is — a’ haza aggodalom nélkül lehet. Es valóban nem szükség a’ Stabilitás végett, a’ nemzetnek törvényhozó jussáról, akármelly részben is lemondani; a’ mi bizonyára, mint a’ nemzeti élet elveivel ellenkező, élő nemzetnél megfogható sem volna. A’minthogy Hazánkban is, valahányszor fundamentalis törvény alapítatott meg — melly törvény elébb nem vala, éppen a’ fundamentális állapotokban gyakorlottá a’ mindenre terjedő törvényhozói hatalmát a’ nemzet, 's ezen hatalmat egyszersmind eleven példával bocsájtotta által a’ maradékra. — Egyébiránt minden Constitutiónak, minden törvénynek a’ természeti igazságon kell alapulnia,— máskép a’ törvénynek legelső,’s múlhatatlan tulajdona nélkül szűkölködne, és ezen elvtől magyar országnak rendszere sem lehet idegen. — Igaz hogy a’ polgári Társaság positiv, szabályai, ’s intézetei korlátozhat tyák, és szükségképpen korlátozzák is, a’természeti törvényt; igaz hogy a’polgári társaság álapotjának kifejlődése, tökéletesedése,’s körülállásai szerint, a’ hazafiaknak, és a’hazafiak’ külömbféle osztályainak természeti jussaik, kisebb, nagyobb terjedésben, és épségben divatozhatnak, — de olly princípiumot, melly ezen természeti jussoknak életbe lépésüket, és a’ polgári viszszonokra való befolyásokat ellenezné, a’ Státus magáénak nem valhat. — így Hazánkban is, a’ természeti törvény positiv, szabályok, ’s intézetek nélkül,nem áll fenn — ’s hazánkban is, mint máshol lépcsőnként kell k i fej leni a’ tökéletesedésnek, — de azt hogy hazánk alkotmánya, a’ hazafiak bár melly részére nézve, a’természeti törvény’s igazság életbe hozatását, kifejlődését kizárná, azt el nem ösmérheti. — És azért a’ szóban forgó soroknak kihagyatásokba meg nem egyezhet; —azomban azon paragraphban is, melly ügy kezdődik: hol a’ törvény 's a' t. ki lévén fejezve ezen dolog, nem ellenzi, ha az előbbi §-nak vége kimarad is — de azon szót: természeti, mellynek kihagyatása, nem kedvező magyarázatot vonna maga után, megkívánta tartani. Trencsén \ mgye’ 1-ső Követje nem állott arra: hogy az itten kijelentett principium csak a’ vallásra szoríttasson, mi felelet lehetne ugyan is ezen megszorításra ? ha a’ paraszttól azt kérdenénk , urbáriumban, vagy vallásban Jegyző Könyv II-dik Darab. 16
