1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
75. ülés
•126 HETVENÖTÖD IK ÜLÉS. csak a’ Földek és Retek, de az akkori Irtványok sorsa is eldiilt, a’ mennyiben t. i. azok a’ Jobbágyok által birattattak. Ide járul meg az is, hogy azólta több emberi-Nemze's sora is elmúlt a’ nélkül,hogy a’ Földes Urak a’ visza váltást sürgettek volna. A’ 2-ik osztálybeli Irtványok eránt tagadhatatlan marad, hogy az érintett idd-szakaszban az Irtás Törvény által tiltva nem volt, következésképpen a’ Jobbágy az Irtással Földes Ura eránt igazságtalanságot el nem követett. De külömben is ha az Irtáshoz a’ Földes Ur megeggyezése hozzá járult a’ kérdés magától megszűnik, ha pedig titkos volt, az az a’ Földes Ur hem ellenzetté, szintén az az eset, mert az Urbér behozatala ólta annyi nyilvánságos tettek közbe jöttek, hogy a’ Földes Ur lialgatását. is nyilvánságos megegyezésnek lehet venni; az a’ felosztása tehát a’ Földes Úri megegyezésnek, hogy nyilvánságos vagy titkos, szorossan véve nem is áll. Többnyire azt a’ Szólló nem ellenzi, hogy az illyetén Irtványok a’ mostani birtokosoktól vissza váltassanak, azon hozzáadással mindazonáltal, hogy azokmás Jobbágyoknakkiosztassanak ’s mindenesetre az adózó nép kezénél maradjanak. Végre a’ 5-ik osztálybeli Irtványokat egy áltáljában vissza válthatóknak tartja a’ Szólló. A’ vissza váltás azomban kétféle vagy ingyen, vagy pénzért. Igaz ugyan, hogy az 1807-i 2l-ik Törvény Czikkely világossan mondja, hogy a’ Földes Ur t;udla és en^edélme nélkül Irtó fáradsága jutalmát elveszíttse. De ezen Törvényből is következő kötelesség úgymint leginkább kettőn fekszik. A’ Jobágy tartozik megtaVtani a’ Törvényt az az a’ Földes Ur engedelme nélkül nem irtani. A’ Földes Ur pedig köteles Erdejére felvigyázni. E’ két kötelességekből bizonyossan eróssebb a’ Földes Űré, mert ó mint miveltebb mindég tudhatja és tudni tartozik a’ Törvényt midón az a’ szegény tudatlan Paraszt vagy Jobbágy tudtára ritkán jut vagy juthat, következőleg minden Irtás alkalmával a’ hiba a’ Földes Uron van, a’ minek az a’ következése, hogy a’ Jobbágy munkája bérét a’ vissza váltáskor igazságossan csak akkor vesztheti el, ha az Irtástól éltiltatott és mégis irtott, és így a’ Földes Urnák kell kötelességül tenni, hogy ha a’ vissza vételt ingyen akarja eszközöltetni, az el tiltást bizonyítsa be. Ezen felyül a’ szerkeztetek eránt még az a’kérdés is támad: mi értetődik a’ postfundualitas alatt. A’ Szólló a’ Telek külső Járandóságát vagy is Extravillanumát érti; mivel pedig külső tartozandóságai nem csak a’ Telkeknek de számtalan helyett a’ Zselléreknek is vágynak, ne hogy sok népes helyek elpusztuljanak, szükséges lenne kimagyarázni,; hogy a’ Post fűndualitás alatt olly földek és birtokok értetnek, mellyek a’ belső Telken kívül a’ Telekhez tartoznak és az Úri Terhek és köz Adó alatt vágynak. Egyébberánt a’ Szólló azzal fejezte be beszédjét, hogy a’ vissza váltásnak csak addig légyen helye, még a’ Jobbágynak is a’ Tulajdon megadódik. Gömör Vármegyének 1-ső Követje a’ postfundualitás magyarázatára nézve a’ Somogyi Követtel egyet nem ért, azt állítván, hogy Postfundualitasnak egyedül csak a’ rendes Úrbéri Járandóságot lehet mondani. A’ mi a’ kérdésben forgó Szerkeztetést illeti, abban az Országos Küldöttség az Díványoknak csak két osztályát állította fel t. i. minden Irtás vagy az Uraság ellenzésével, vagy pedig a’ nélkül történik* Mellyik osztály alá e’ közül esik az Irtvány ,az 1807 : 21. Törvény Czikkely határozza el, mert ez jövendőre minden a’ Földes Uraság tudta nélkül való Irtást eltiltott, a’ mi tehát 1807* ólta irtatott a’ Földes Uraság egyenes és világos hozzá járúlása nélkül, az mind törvénytelen; ennek pedig az a következése, hogy az 1807-ik esztendőt megelőző Irtványok eránt feltevődik
