1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
75. ülés
IIETVENÖTÖDIK ÜLÉS. 127 a’ Földes Ur vagy nyilványos vagy halgatólagi engedelme, az azutánniakra pedig a’ Jobbágy tartozik megmutatni a’ nyilvános engedelmet ba Irtás bérét kívánja. Igaz ugyan bogy a’ hol a’ Földes Ur maga lakik, könnyen ügyelhet Erdejére, és könnyű szerrel gátolhat minden akaratja ellen teendő Irtásokat; de nem úgy van, hol maganetn lakik, és ke'ntelen sokszor gondatlan Tisztjeire bizakodni. Az osztó igazság kívánja tehát, hogy az újabb Irtásokba az adott engcdelem bizonyítására a’ Jobbágy szoríttasson; ellenkező esetbe pedig a’ törvénytelen foglalást, mint valódi lopott Jószágot ingyen veszíttse el. Az Elölülő: az értekezés alatt lévő tárgynak csak két része van; első lehet e’ minden, és ha nem, minő Irtásokat, vissza váltani? a* második pedig, mi történjen a’ vissza váltandó Irtványokkal. A’ mennyiben tehát a’ Gömöri Követ az l-ső § még csak következendő Részét illető előadásában azt látszik feltenni, hogy mindennemű Irtványok vissza váltandók légyenek, kijelentését olly értelemben veszi, hogy az Országos Küldöttség Szerkeztefésére szavazott. Trencsén Vármegye’l-ső Követ je. Az Elölülő által feltett első kérdésre nézve, Küldőinek nem szándéka, hogy m]nden Irtványok vissza válthatók legyenek, hanem egy bizonyos határ időt megállapíttatni kívánnak, különösen pedig az 17gü-ik esztendőt ügy, hogy az előttiek legyenek vissza válthatatlanok, és maradjanak a’ mostani terhek alatt, az azutánniak pedig légyenek ugyan viszsza válthatók, de csak a’ vissza terítendők vissza térítésé mellett. Az oka pedig az, mert 179O előtt az Irtás tilalmazva nem volt, a’ Törvénynek pedig visszaható ereje nem lehet. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a’ régi Urbér is megállapította, hogy a’ Földes Ur akaratja nélkül irtani nem szabad, azomban ugyan ezen Urbér Törvény nélkül és igy törvénytelenül hozattattván be .az Országba, annak Rendszabásai sein bírtak törvényessen kötelező erővel, következésképpen a’ törvényes tilalom tellyes kötelező erővel csak akkor állott bé, midőn az Urbér l7Q0-be Törvénybe iktattatott, és addig maga a’Földes Ur igazolta az irtó Parasztnak semmi Törvénybe nem ütköző tettét, minthogy az Irtványoktól az Úri adózást megvette. Zala Vármegye’ 2-ik Követje: Két fő kérdést lát ezen tárgyban;—egyik az: hogy milyen irtásokat lehet a’ Földes Urnák vissza váltani; a’ másik az, hogy a’ vissza váltott irtásokat mennyire szabad Uradalmi használatra fordítani. Az elsőre nézve múltkor már vala szerencséje kijelenteni, hogy vissza válthatóknak tartja mind azon irtásokat, mellyek valóságos Jobbágy telki állománnyá nem változtak, ha bár azokhoz a’ mostani birtokos ingyen jutott is, ha bálázok a’ Dicalis öszve írásba bé vétettek is, mert Küldői ezen öszveirásokat mint csupán önkényeseket törvényes alapul e’ részben elfogadni nem akarják. A’ mi pedig a’vissza váltott irtásoknak Uradalmi használatra leendő fordítását illeti, bátor ez eránt nézeteit a’ KK. és RR.k elő adni. Nem hozza kétségbe a’ Földes Uraknak tulajdonosi jussait, tudván azt is: hogy eddigi törvényeink szerint ezen jusnál fogva hatalmában állana minden Földes Urnák a’ vissza váltott irtásokat ön használatára fordítani. Nem akarja meghatározott korlátolás nélkül felállítani azon elvet: „Salus publica suprema le.r est mert eleven színekben állanak előtte a’ veszélyes következések, mellyeket ezen elvnek önkényes magyarázatja szülhetne, bizonyításokra e’ részben szüksége nincsen, elég légyen az 179O. esztendei 20-ik czikkelyt említeni, mellynek egyetlen egy ^ 107 *
