1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

56. ülés

38

ÖTVENHATOD IK ÜLÉS.

leikével; nem ellenkeznek a’ Bécsi, ’s Linczi békekötéssel, és fenn említett ?90-diki Sarktörvénnyel, mert ezeknek alapjai, a’ vallásoknak szabad gyakorlását tárgyazzák, mellyet ezek nem gátolnak; nem ellenkezik a’ törvénynek értelmével, mert annak fő alapja, bogy a’ Római Catholica hitnek praejudiciumára'semmi sem rendeltessen. De azon világos rendelésének is a’ törvénynek , melly szerint a’ fenn említett Sarkalatos törvényijén rendeltetik, hogy a’ szabad vallásnak gyakorlásán, és annak vallásos ágazatjain kívül, ő Felségének a’ Protestáns atyánkfiainak ügyében, a’legfőbb felvigyázás és elrendelés engedtetik, t. i. a’ hol mondódik: quod sua Majestas Caesareo Regia, pro suprema Inspectionis sibi competente potestate etc. nem ellenkezik, sőt inkább mint Apostoli fejedelemnek, melly szerint a' Római Catholica hiten lévő sorsosoknak, hitbeli ágazatjain kívül, in disciplinaribus is jussa vagyon mindeneket elrendelni, a’ Catholikusokra nézve is igaza van ezt tenni. De a’ szokás által is a’ Reversálisoknak divatja, mint egy megerősítetett, mert az 1785-iki Resolutio , csak az erőszakosan kifacsart reversálisokat tilt ja , a’ Jóséi Császár által megszüntetett reversálisok, mellyek utánna következendő Leopold Király által, egész mostanig ismét azokat divatba hozták, ellen vetésül elő nem ho* zódhatnak , minthogy hazánk alkotása és törvényei szerént csak a’ koronázott fejedelemnek törvényeink’értelme szerint hozott rendelései, mellyet az 17Qi : 32-dik Törvény Czikke lyis világosan rendel, szolgálhatnak sinór mértékül. Az is látszatik a’ szokásba lévő reversálisok divatját erősíteni, hogy 17Q0-töl mostanáig, több ország Gyűléseknek alkalmával, a’Karok és Rendek de még a* Protestáns Atyánkfiái sem panaszkodtak, azoknak törvénytelen behozása ellen az Ország’ Gyűlésein. De bár a’Reversálisoknak önkényesen, fontolt elmével, elhatározott akarattal, mellyek által a Kiadó világi boldogságát elérheti, a’más rész pedig lélek isméretének megnyugtatását eszközölheti, kiadását tekéntse a’ Szólló, mint ollyanokat is, sem a’ világos törvényei, sem a’polgári társasággal nem ellenkező Civilis Contractusnak tekintvén , sem a’ Vallás szabad gyakorlásával , sem a’ törvényekkel ellenkezőknek mondani nem lehet. Azt sem lehet állítani, hogy a’ Fő Rendek törvénytelenségét elösmérvén, azért, a’ jövendőre való megszüntetésére reá állottak volna , mert ők világosan mondják: nem a törvénytelen eddig gyakorlott kiadása elösmerése tekintetéből, hanem az egyet értésre az első lépést tenni kívánván, minekutánna semmi egyenes kiszabott törvény által nem akadályoztatnának 3 etc. jövendőre ugyan megszüntetésére reá állottak. De nem is lehetne a’föntebb említett, és a’Fő Rendek által is előhozott okoknál fogva a’ műltra nézve a Reversálisokat megszűntetni , a’ nélkül hogy az illyen famíliákban, a’ lelki és házi nyugodalmat, zavarodásba ne hoznánk, és űjabb kellemetlen panaszokra alkalmatosságot ne nyűjtanánk, de nem is képzel a’ Szólló oly’ alkotott vagy alkotandó törvényt, mellynek visszaható ereje is lehessen. — Véleménnyé szerént bölcsen javallották a’Fő Rendek hogy a’ Reversálisok megszüntetésével, iS-dik esztendő előtt a’ gyermekek vegyes házasságra szülőik’ engedelme nélkül ne léphessenek , mert ha hazánk törvényei ugyan bölcsen elrendelték, hogy a’ gyermekeknek polgári cselekedeteikre nézve bizonyos idő kort elérni kelletik 3 annál inkább szükségesnek gondolná, itten, a’ hol a’lelkiisméret megnyugtatása és szabadsága fent forog, és az atyai hatalomnak jussai is érdekelteinek, hogy bízó-