1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

56. ülés

I ÖTVENHATODIK ÜLÉS. mellyek ókét egyedül, vagy V ármegyeiket illetik , úgy nem ellenzené, lia ,ezek másképpen mint mondattak jönnének a’ Diánámba, de midón a’ Tárgy a’ vSzólló megyéjét vagy személlyel illeti, méltán kívánja, hogy a’ Diáriumba úgy jöjjenek a’ mint mondattak, és kívánja azt is, hogy felelete is, szinte ezekhez alkalmaztatva a’ mint általa mondatott, jöjjön a’ Diáriumba. Maga is a’ Szálló tettleg bizonyítja: hogy ámbátor minoritásban van, meggyőződését semmi ne­mű tekintetnek alá vetni nem akarja, és ha ugyan csak maga maradna is, ak­kor is ezt szabadon és minden tartózkodás nélkül kijelentené. Végre ha Neo­­grád Vármegyének Követje, azon vallásos sérelmeket „ex professo“ és annak módja szerint kívánja előadni, szükséges világositást akár mikor és mellyüdő­­ben adni kívánt. Pest Vármegyének i-ső Követje: a’ mennyiben a’ Trencséni Követ elő­adásában reá is utalt, megösmerte ugyan, hogy kérdésben vett beszédjéből egy kél kifejezés kimaradott, nem tartotta azomban érdemesnek, hogy ezeknek a’ napló Könyvbe való betéteiét sürgesse; azomban ha Trencsin Vármegyének Követ­je azokat betétetni kívánja, nincsen ellenére. Többnyire azt jelentvén ki, hogy őtét is előadásaiban, néma’ majoritásnak vagy minoritásnak tekintete,hanem a’Bihari Követ előladása szerint utasítása, és meggyőződése szokta vezérleni. Ezután Végh Ignátz Ország Bírói ítélő Mester a’ bemutatott Üzenetet, előszször egészlen azután pontonkint felolvasta. Mellynek előszavára semmi észrevétel nem lévén: Az i-só pontra melly a’ Reversálisokról szóll: Temes Vármegyének 1-sőKövetje, magára a’ tárgyra nézve megnyugod­ván az Üzenetből azon támogató okoskodást: melly ezen szavakon: meg nem férhet az emberiség legszentebb érdekeitel kezdődik , és ezen szavakon sza­bad választás engedtetett végződik, kihagyatatni kívánta, a’ mennyiben ab­ból ollyanokat lehetne kihúzni, mellyek sem a’szüléknek természeti igazokkal, sem a’ gyermekeknek vallásos neveltetésekkel meg nem egyeznek. Igazokvan ugyan is a’Szüle'knek gyermokeiknekneveltetését,kik ezt idejeknek gyarlóságok­hoz képest, magok el nem intézhetik, magok belátása szerint, mindenekben el­rendelni , ellenkező esetre különöst a’ vallásos tárgyra nézve azt kellene követ­keztetni: hogy a’ Szülék gyermekeiket mind addig semmi vallásban ne nevel­jék, még azok, azon időkort einem érék, mellyben e’részben választást tehet­nek. Közönségesen a’ Reversálisokat csak annyiban tartja törvényteleneknek, a’ mennyiben azok kiadásában visszaélések történtek, mert a’ 17Q1. 26. Törvény Czikkelynek azon kifejezése: ,.?/£ Religionem Patris sequi possint“ a’ Protes­tánsokra való nézve fent hagyta azon lehetőséget, hogy ezek, gyermekeiknek a’ Catholica hitben való neveltetését előre elhatározhassák; mivel azomban, ezen Reversálisoknak kiadásában, mint a’Kormány, úgy mások által is vissza élések, és erőltetések jöttek közbe, ’s ezektől jövendőié nézve is méltán félni lehet,nem lehet semmi czélirányosabb , mint ezen Reversálisokat, mind a’ múltra mind a’ jövendőre nézve eltörleni. Arad Vármegyének 1-ső Követje: igaz ugyan hogy világos Törvé­nyeink nincsenek, mellyek az önkényesen kiadandó Reversálisokat rendel­nék, de ezek nem ellenkeznek sem a’ Bécsi és Linezi békekötésekkel, sem az 17Qo-diki örök időkre alkotott sarkalatos Törvényekkel, sem ezen törvényeknek Jegyzö Könyv IJ-dik Darab. 10

Next

/
Thumbnails
Contents