1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
360 HE TV Eli EGYEDIK ÜLÉS. szavakat pedig azért, mivel az írtus, ha az a’ természetet (indolem) megváltoztatta, bátor a’ nevét megtartotta is, a’ Földes Ur a’ Jobbágyától el nem veheti, ki hagyatni kívánta, ellenkező esetre a’ Trencsényi javallatot elfogadván. Somogy Vármegyének l-ő Követje megösmeri, hogy különbség vagyon a’ szerkeztetés, és a’ Trencsényi javallat között; de azon szerkeztetést Küldői sem értették másként, mint a’ Trencsényi javallat kifejezi, rnert ugyan is lehet, hogy valamelly Sessio az Uradalom’ Consensussa nélkül népesedett be, máiba az Országos javallat ügy marad, a’ mint vagyon, és fel nem világosílatik azt úgyis lehet érteni, hogy az illyeseket a’ Földes Úr vissza vehetné, erre pedig Küldői nem állhatnak, mert úgy ezer, meg ezer Sessió depopuláltatna, e’ szerént, mivel a’Követ társa által tett módosítás el nem fogadtatott, a’ Trencsényi javallathoz áll. Nem is lehet abban a’ vélekedésben, hogy azokat, mellvek a’ Földes Úr Consensussa nélkül impopuláltattak, a’ Conscriptióból ki lehetne hagyni, mert a’Jobbágy az ollyan Sessióktól is egy formán szolgál, szinte úgy el is adhatja az ollyaknak haszonvételét, és csak a’ Dominium eminens marad meg a’ Földes Urnái; de még az a’ viszszás magyarázat is következtethetne, hogy a’ Consensus nélkül Sessiókká vált irtványokat a’ Földes Úr még akkor is elvehetne, mikor már azok a’ praescripliót meghaladó üdőtől fogva vannak a’ Jobbágyság’ kezén. Zemplén Vármegyének 1-só Követje azon elvekből menvén ki, mellyek szerént Küldői az irtványokkal lehető szabad rendelkezést mindenkor a’ Földes Uraságnak tulajdoni sajátságától, ’s törvényes hatóságától függesztették fel; ezeknek következésében értelmét a’ mellett jelentette ki, hogy akkor is a’ midőn ezen 3-ik Szakaszban érdeklett irtványok Jobbágy telki állományban foglaltattak, ez nem másképen, mint a’ Földes Uraságnak tulajdoni sajátsága, ’s engedménye’következésében, vagy az irtványok’ becsének megtérítésével, vagy ha azok természeteket, ’s nevezeteket már elvesztették, ’s ez előtt is telekhez tartoztak, Küldőinek utasítása szerént ezen esetben minden fizetés nélkül eszközöltetett — a’ mennyiben tehát ezen tulajdoni sajátság, vagy Földes Úri engedmény a’ most javallatban vett azon kifejezés által, hogy az irtvany akár az Uraság' engedelmébdl, akár nuis módon foglaltatott a' Telekhez korlátoltatva lenne, ezen kifejezést el nem fogadhatja, ’s Küldőinek értelmekben az Oi-szágos szerkeztetéshez ragaszkodik. Ugocsa Vármegyének 1-ső Követje: Azt a’ mi Küldőinek ezen §-ra nézve akarat jók, Követ Társa kijelentette, ő tehát csak arra szorítja vélekedését, hogy azon seu szócskának e libera Concessione Dominii szavak eleibe vTaló tételében azért nem egyezhet meg, mivel épen az által jelentené ki a Törvény azt, hogy a’Jobbágy a’ Földes Ur’ engedelme nélkül is bírhat, és kapcsolhat telekéhez földet, e’pedig a’tulajdon’ sérthetetlenségével öszve nem fér, mellyet megszegni akaratunk nem lehet — ahoz képest a’ Trencsén Vármegyei Követ’ kívánságára reá nem áll, hanem inkább azt látja az igazsággal raegeggyezőnek, a’ mit a’dolog’ leikéből merítve a’Borsodi Követ előterjesztett; ugyan azért ha Megyéjének kívánsága el nem fogadódna, inkább az Országos Küldöttség’ redactiójára voksol. Sáros Vármegyének 2-ik Követje átallyában az Országos Küldöttség’ véleményéhez ragaszkodván. Sopron Vármegyének 2-ik Követje: Még azok is, a’ kik a’ Trencsényi
