1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
HE T VENE G VÉDIK L LÉS. Követ’javallatával ellenkezesbe vannak, megegyeznek abban, hogy azUrbaria- 1 is telkeket depopulálni engedni nem kell, nem látja tehát okát, miért ne lehetne elfogadni annak javallatát, hiszen ha az első eredetire megyünk a’ dolognak, meglehetne mutatni, hogy a’ nép sok helyen a’ földet erővel szállotta meg,ennél fogva osztozik ugyan JS’yitra Vármegye’ 2-ik Követjének azon véleményében , hogy az Országos Redactióban felesleg való azon kifejezés: e libera Concessione Dominii seu contractu mediante, mert a’ dolog veleje csak az, hogy akár világos, akár tacitus Consensussa járult hozzá a’ Földes Urnák, az irtványt el nem veheti, ’s ez által a’ Sessiót nem depopulálhaija; de épen ezt fejezi ki azon seu sző, a’ mellynek ki hagyásával csak inquisitiókra, csak zavarokra szolgáltatna alkalmatosság; mivel pedig a’ Consensus száz féleképpen is megtörténhet, és a’Contractus csak egy módja a’ Consensus adásnak, ugyan azért a’ Contractusnak említését is feleslegesnek látván elegendőnek véli így kifejeztelni: Si exstirpatura quaepiam sen a libera Cocessione Dominii, seu alia quacunque ratione, akár pedig csak általányosan ekképen: *S7 exstirpatura quaepiam quacunque modalitate ’s a’ t. ha azoraba ezen módosítás el nem fogadtatnék a’ Trencsényihez áll. Liptó Vármegye’ 1-ső Követje ki jelentette újabban is, hogy Küldői sem akarják depopulálni azon Sessiókat,a’ mellyek a’ Földes Úri Consensusbólszármaztak— egyébaránt ügy vélekedett, hogy a’ libera Concessiót, mellyről itt szó vagyon sem a’ Sessiók'megszállására, sem az irtványokra alkalmaztatni nem lehet, hanem egyedül csak arra, hogy a’ Földes Ur megeggyezzen abban, hogy az irtványok a’ Sessió Constitutivumába bémenjenek, itt in genere azon princípiumról lévén szó, hogy kelletik bánni azon irtványokkal, mellyek a’ Constitutivumba bele mentek, az a’ kérdés: megkívántalik é a’Földes Ur’ megeggyezése arra, hogy az irtvány Sessionale Constitutivummá vállyon, a’ Szólló úgy vélekedik, hogy igen is megkívántatik erre a’ Földes Urnák vagy expressus, vagy tacitus Cosensussa, roelly utolsó az által is ki jelentetik, ha a’ Földes Ur az irtásokat a’ többi földekkel egyforma arányba veszi, azoktól egy forma járandóságokat kíván, és azt tartya, hogy az olly irtványt, melly a’ Consensussa nélkül ment be a’ Costitutivumba, a’ Földes Ur a’ Jobbágy kézről vissza veheti. Pozson Vármegye’ 2-ik Követje a’ fel fogott §-t azon értelembe vévén, mellybe azt az Országos Küldöttség vette» tudniillik: hogy ha valamelly irtvány akár a’ Földes Ur’ megeggyezéséből, akár mi másképen a’ Sessionale Constitutivumba bele ment, azt többé el venni ne lehessen, minthogy ezen értelmet a’ Trencsényi Követ’ javallata világosabban kifejezi, azt elfogadja. Győr Vármegye’ 1-ső Követje előre bocsájtván, hogy Küldői nem csak nem akarják a’ Jobbágy ház helyeket meg üresitetni, sőtt még a’ pusztákat is meg népesítetni kivánnyák, a’ fent lorgó kérdésre megjegyzette, hogy mivel a’ Concessio Dominii előre bocsájtatik, és ebben mint species a’ Contractus is bent foglaltatik, a’ seu Contractu mediante szavakat a’ Szerkeztetésbe feleslegesnek látja, a’ helyett inkább kívánná tétetni: per Regulationem; egyéb aránt hozzá all a’ Trencsényi javallathoz. Gömör Vármegye’ 1-ső Követje a’ fel fogott Szakaszt másképen nem értheti, hanem hogy ha valamelly irtvány a’ Földes Urnák engedelmével akár világos Contractus mellett, akár mi másíéleképen a’ Telek állományba bé ment, az annyit tészen, hogy akár az Úri engedmény a’ Contractusból világos, akár Jeg/zo-Kőn//v II.ik Darab. 91 361