1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
HETVEN EGYEDIK ÚLíhS. 359 az ollyan Sessiót, raelJy az Uraság’ concessiója nélkül irtásból erédett, dea’ szabad adás’ vevés’ útján már a’ harmadik, vagy negyedik kézre jött, a’ Földes Lr el akarja venni, elfoglalhatja e? ö ugyan úgy vélekedik, hogy nem, mert az a’ kimondott princípiummal meg nem egyezne. Teines Vármegye’ 2-ik Követje' utasításával a’ Trencsényi javallatot megegyezőnek látván, azt elfogadta. Moson Vármegye’ l-ső Követje, ki fejtetvén már, hogy a’ Karok, és Rendek az Urbarialis Iíáz helyeket akár irtványból, akár más földből állanak, depopulálni nem kívánják, itt csak arról vagyon szó: miként kell ezt kifejezni? c’ szr- ent bátor utasítása az Országos Kúldöttségi javallat’ megállapítását tárgyazza, de mivel Küldői véleményét, és kívánságát a’ Trencsényi Követ által javallott módosítás még inkább kimeríti, azt elfogadja. Hasonlóan. Komárom Vármegye’ 2-ik Követje is a’ Trencsényi javallat’ elfogadására szavazván. Bars Vármegyének 2-ik Követje is minekutánna az ő elébb tett javallata el nem fogadtatott, ugyan azon módosításhoz alván. Zólyom Vármegye’ 2-ik Követje úgy vélekedett, hogy az Országos szerkezfetés is az Uraságnak tacitus, vagy expressus Consensussát megkívánja, de ezen tacitus Consensus a’ Trencsény javallatba is a’ seu szóban bent vagyon, mert ha practice felveszi a’ dolgot, mikor az Urbarialis regulatió’ alkalmával a’ Scssió felméretik, ha nagyobbnak találtatik is a’ Constitutivuma, az Uraság el nem veszi, hanem az, mint remanentia újabb praestatio alatt fent marad a’ Jobbágyság’ kezén, ugyan azért a’Trencsényi javallatot elfogadja. Nyitra Vármegye’ 2-ik Követje minekutánna Küldői’ kívánságát Kövv>t társa kijelentette, egyedül azon kérdést: vallyon ezen szavaknak: a libera concessione Dominii seu Contractu mediante benn kell e’ a’ Redactióba maradni, vagy sem? kívánná megfejteni! Ha Követ Társa, és több Követek által kijelentett principium hogy a’ mi egyszer a’ sessionale Constitutivumba bészámitatot.t, azt. többé vissza venni ne lehessen, általjánosan, és minden kivétel nélkül megállapít at ik, akkor valóban feleslegesnek tartja a’ Trencsény Vármegye’ Kövedének indítványát, valamint Országos Deputatió Redactiójának is azon szavait: e libera Concessione Dominii, seu Contractu mediante, hanem elegendő ha úgy tétetik: si exstirpatura quaepiam ^quacunque alia ratione ’s. a. t. va£y még a/.on szavaknak is: quacunque alia ratione kihagyásával, tökélletes lészen a’§ értelme, tudniillik: si exstirpatura quaepiam Sessionale Constitutivum s,a.t. Ha pedig ezen általjános Principium einem fogad tátik, és a’§-nak azon értelem adatik, mellyet az Országos Kikúldöttség soha adni nem akart, minthogy seu Contractu mediante, seu quacunque alia ratione ad liberam Concessionem Dominii referálta, most pedig, ha a’ seu szócska ezen szavaknak: e libera Dominii concessione elébe tétetik, azon szavaknak: seu quacunque alia ratione tökélletes más értelme lészen, és ez a’ 3-ik Czikkelynek l-ső §-val ellenkezne; gondolja tehat, hogy azon esetre, ha következendő szavak: e libera Concessione Domina seu Contractu mediante ki nem maradnak, jobb volna az Országos Kiküldöttség’ Redaclioját megtartani. Krassó Vármegyének l-ő Követje az Országos Kúldöttségi javallat’-következendő szavait: a libera Concessione Donanti seu Contractu mediante minden történhető bal magvarázatok’ elhárítása tekéntelébol, a nomenclationem suam O v 90”
