1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
358 HETVEN EGYEDIK ÜLÉS. állományokká váltanak, többé azokat irtásoknak tekinteni, és azokból álló telkeket elpusztítani ne lehessen— ’s ne szolgáltasson erre alkalmat azon módoknak feszegetése ’s különböztetése, mellyek váltak az irtások telekbeli állománnyá. De azt tartya, magok a’ Karok, és Rendek is a’ fen forgó szakaszt ekképen magyarázták, midőn annak ellenébe a’Circularis javaslatot állították fel, inelly Articularis javaslatnak cze'Ija, érdeme épen az, mell) et möst a’Trencsényi magyarázattal ellenkezők vitatnak. És így instructiója nem a’ Kerületi változtatást; hanem az Országos Választottság’szerkeztetését tartván, a’ mint e’ mellett áll, úgy minekutánna értelmét kétségbe vétetni látja — határozott, a’ kétséget megszüntető kifejezését kívánja — ’s pedig olly módon, mint ó azt mindig vette, és mint azt Trencsén Vármegye’ javaslata tartya. A’Földes Úri Jussokat., és tulajdont valóban ő is akarja óvni a’ sérelemtől, de nem látja, hogy a’ fenforgó magyarázat a' Földes Úri Urbarialis tulajdonnal, és jusokkal ellenkeznék. — Ezekre nézve ugyan is mindegy akár már tiszta főidből, akár írlványokból lettek a’ Sessiók, és ezeket a’ Földes Ur világos kifejezett engedelem adással alkotta e’ egyszerre — avagy kitsinyenként údo folytával különbféle módon állottak e’ öszve; elég hogy ha ugyan csak most valóságos Sessiók, mellyekből a’ Földes Úr'az Urbariumi Sessionalis adózásokat, szedi. — A’ mi által az előbb, hár irtás, deSessiónak Constitutivummává vált földeket önmaga is Sessióknak ismérvén, azokat már többet irtásoknak nem tekintheti. Ha a’ birtoknak első eredetét akarnánk mindenhol vizsgálni ha a1 fenálló birtokot és birtoki formát/nem ismernénk el — minő zavarokra adnánk alkalmatosságot! — és ha ez átallyában el van ismérve , és ha ezt tartyuk a’ Törvénykezésben mindenhol, minél inkább kell ugyan ennek áilani a’ nép’ azon részére nézve, melly a’ Törvénykezési ideák, és dolgokban nem jártas , a’birtok’ titulusait nem tudja annyira különböztetni — és így a' jó lelki birtok’ pártfogására annál méltabban számot tarthat. De a’mint többen már előtte megjelelték, itt nem is arról van a’ szó mi történjen az irtásokra nézve? hanem egyedül az határoztatik meg, hogy a’inelly föld egyszer telekbeli állomány, melly már megszűnt irtás lenni és a’ többivel együtt a’ telki földeknek mennyiségét képzi, mellyet a’Földes Úr már a’ telkekbeli szolgálatok’ használásával Sessiónale Constitutivumnak ismer, és bélyegez; arra nézve a’ Földes Úr jussát ne mint irtásra nézve, hanem mint telki földre nézve gyakorolhassa, a' nélkül, hogy ezen állapot zavarba ejtessék azon kérdés vizsgáltatjával: mi úton, es módon jutott az irtás a’ telki állományok’ közé? — Szinte úgy nem, mint azon Sessiók eránt, mellyek nem irtásból alkottattak-; — a’ törvény előtt nem vizsgálatra való többé, hogyan, ’s mi úton lettek Sessiókká? Ezen világos dologról világos Törvényt kell hozni; a’ Szólló Somogy Vármegye Követének kifejezésében is megnyugodna, de eleget tesz Trencsény Vármegye’javaslata is — és minekutánna közönségesen már ezt fogják fel a’ Követek, ő is, hogy ne hátráltassák a’dolog, erre voksol. Tolna Vármegye bizonnyára a' Földes Úri tulajdont, úgy mint más egyéb tulajdont az Urbariumos viszonokban is óvja; — de más részről ugyan azon elveknél fogva a’ jó lelkű birtoknak igazait a’ Jobbágyranézve is minden sérelemtől oltalmazni kivánja. Az Előlüüló bővebb világositás végett még azt a’ kérdést kivánta elótereszteni, hogy meglévén már az ijsufructuatio szabad adása vevése engedve, ha
