1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
HÉT FEN E G VED 1K ÜL ÉS.555 értelemből azt lehetne következtetni hogy a’ tulajdonos szabad rendelkezése alá tartozó tulajdon tetszése szerinti használásától őt egy harmadik akárki erő hatalommal is meg foszthattya—hogy pedig ez a’ Status czéljával, alkotmányunk’ alapjával nem csak meg nem egyezik sőt ellenkezik, vitatni nem .szükség — ezen oknál fogva a’§-ust a’mint mar fentebb ki jelentette kiváltja szerkezteim; ha pedig ez einem éretne, az Országos Küldöttség’ szerkeztetekét meghagyatni. Pest Vármegye 2-dik Követje azon esetre, ha a’ Trencsényi módosítás nem tetszene, ezen kifejezést javallottá: Si exstirpatura quaepiam quacunque ratione Sessionale Constitutivum ingressa fuisset ’sat. Arad Vármegye’ 1-ső Követje kinyilatkoztatta, hogy Küldői azon okból indulván , hogy a’ föld’ sajátsága az Uri Jus’ tulajdonához tartozik, annak bővebb magyarázatát szükségesnek nem vélték, annál fogva mivel a’Trencsényi javallat a’ Földes Úri Jussók’ fejtegetésébe vág, azt einem fogadhatván az Országos szerkeztetcshez ragaszkodott. Gomör Vármegye’ 1-ső Követjének ítélete szerént a’ Trencsényi javallat azt teszi fel, hogy az Uraság’ megegyezése consensussa nélkül is lehet, az írtványokból házhelyet formálni; de hogyan történhessen ez,ő lega lább meg nem foghajtja, ha talán a’ Törvénynek azt az értelmet adni nem akarja, hogy ha a’Jobbágy irt, és az irtás a’ rovatos öszve írásba be megy, minden űri concessio , és Consensus nélkül örökösen adó alá essen , és így a’Földes Űr tulajdonától akaratja, sőt talán tudta nélkül el essen, ugyan azért a’ Trencsényi javallatot el nem fogadhatja. jNyitra Vármegye’ 1-ső Követje előre bocsájtván, hogy Küldői sem a* karják a’ Jobbágy telkek’ depopulatióját meg engedni — regens princípiumnak tartya azon kifejezést: a libera Concessione Dominii, a’mellybol folyik: seu Contractu, seu alia quacunque ratione melly az Uraságnak mind expressus, mind tacitus Consensussát magába foglalja; nem is képzeli, hogy lehessen a* I öldes Urat tulajdonától más módon meg fosztani, a’ mi bizonyosan megtörténne: ha azon kifejezés’ elejébe; libera concessione Dominii, az a szótska helyet: seu szó tétetődne — mint sem tehát ezen szóval scu az a szó fel váltassak, inkább reá áll, hogy ki maradván a’ következendők: A libera concessione Dominii seu Contractu mediante 3 seu quacunque alia ratione, csak ügy fejeztessen ki a’ §. Jssi exstirpatura quaepiam Sessionale Constitutivum ingressa 'sa'tsc mplly is ha el nem fogadódna az Országos Küldöttség’ javallatát átallyában megtartatni kívánta. Az Előlülő ügy vélekedett, hogy Nyitra Vármegye Követjének előadása magában foglalja azt, hogy a’Törvénybe semmi ollyas ne foglaltasson, a’ mi a’ Sessiók’ depopulatiójára alkalmat adhat; már ha ezen előadását ügy érti, a1 mint magyarázta, bizonyára nem kívánhatja olly szükségesnek lenni a’ libera Concessiót., mert vannak esetek, a’hol ugyan volt Concessio Dominalis^ de azt a’ paraszt írásba megmutatni nem tudja, vannak ismét más esetek, a’ hol minden dominalis concessio nélkül a’ Resolutiók által az irtványok’ birtokába a’ nép megerósítetetett, végre vannak egész helységek, a’ mellyek absque Consensu Dominii impopuláltattak; ha tehát megengedi, hogy ezeket depopulálni nem lehet, a’ Trencsényi modificatiót nem ellenzheti. 89 *
