1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
356 HETVEN EGYEDIK ÜLÉS Liptó Vármegye l-'só Követ je. Különböző vélekedésekből azt veszi őszre, bogy a’ fenforgo kérdés minnyájunk által nem azon egy értelemben vétettetik fel, bár pedig a’ kérdéses §-phus egész kiterjedésében itten nem a’ maga helyén vagyon, de a’következő 5-dik Törvény Czikkelyhez tartozandónak véli, még is kéntclen maga az eránti véleményét felvilágosítani, kincsen tudniillik itten arról s<zó, hogyan támad az írtvány, megegyezett e’ abban a’ Földes Úr eredetképen, vagy sem? de a’ Dominalis Concessio, vagy engedmény ezen a’helyen csak arra alkalmaztatható: hozzá járult e' a' Földen Úr megegyezése a’ végett, hogy az írtvány a' Jobbágy lelki állományba foglaltassák ; e’szerént tehát a* Concessio Dominalis vezér princípiumul állítatván fel, azt mint Conditiót sine qua non egy átalján fogva nézni kell, a’következő állernativát pedig: sen Contractu mediante 9 seu quacunque alia ratione mint annak magyarázat ját, és specificumát ; de ha a' seu szó a’ Concessio eleibe tétetódik a’ §-us értelme sarkából forditatik fel, mert e’ szerént azt lehet következtetni, hogy a’ földes Úr’ engedménye épen nem szükséges arra, hogy az Írtvány Jobbágy telki Constitutivuramá válhasson; ha pedig az áll,úgy elég lett volna mondani: quacunque ratione. Azonban azt a’Földes űri tulajdonnak nyilvános megsértése nélkül elfogadni nem lehet; de ellenben szükséges olly generale princípiumot megállapítani, melly szerént séma’ Földes Úri Jussok meg nem sértetődnek, sem a’ Jobbágy telkek, bár eredetképen hatványokból származtak volna is, ne depopuláltathassanak. Éhez képest, minthogy a’ Concessiót., vagy Földes Úri engedményt csak a’ Contractus, vagy úrbéri tractamentum, és abban való megegyezés, hogy a’ Sessióba bele számlált irtások dicaltassanak elhatározhatja, ha a* többségnek ezen §.ust itten is megtartani jónak lenni látszik, világos utasításánál fogva csupán az Országos Küldöttség’ redactiójára voksolhat, annál is inkább, minthogy a’ következendő szavak: 33indolem et nomenclationem suam amittendo jani Constitutivi ejusdem partem efficeret" minden féle bal magyárazalot korlátolváu e’ tárgyról rendelkezést a’ regulázandó helyekre is alkalmaztathatóvá teszik. ő as ő ármegyének 1 -so Követ je a’ Trencsényi Követ által javallott módosításnak értelmét egészen különbözőnek látta az Országos szerkeztetek’ értelmétől , mert ez a’Földes Úri megegyezést, legyen az Contractus által, vagy más akármi módon kijelentve mindég ki köti, amaz pedig elválasztólag szidván, az l’raság’Concessióját nem minden cselbe teszi szükségessé. A’ Szólló e’ jelen kérdésben két regens princípiumot talál, egyik a’ libera Concessio Dominii, másik a’Sessionale Constitutivumba való ingressus, a’ két princípium ellenébe az Országos Küldöttség a* Földes Urnák az irtványhoz való jussát elvesztetni nem akarja; de ezen principium meg nem áll, ha a' libera Concessio disjunctive mondatik ki, mert hány eset. vagyon, a’ hol az exstirpatura absque Concessione tétetett, és absque Concessione ment be a’ Dicalis Conscriptióba, továbbá ha a’ libera Concessio nem értetődik általjánosan minden Constitutivummá vált írtványra, temérdek zavar lesz, mert majd az egyik a’Contractust is könnyen elakarja rontani, a’másik pedig attól el nem áll; a’ Trencsényi javallat tehát az Orszá gos Küldöttség’ princípiumával meg nem egyezvén, sóit világosan ellenkezvén , azt el nem fogadhatja, Az Elölülő a’ Trencsényi Követ’
