1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
71. ülés
% 352 JÍFTEE2V EGYEDIK ÜLÉS. Bihar Vármegyének 2-dik Követ je hozzá állott az Országos Küldöttség javallatához, abból csupán azon kifejezést: quacunque alia ratione kívánta ki hagyatni azon okból, nehogy a’mint gyakorta megtörtént az ollyan irtások is, melíyek különös Contractus mellett tétettek, és a’ Sessionale Constitutivumnak integrans részét nem teszik, az Uraságnak, sott magának a’ népnek is kívánsága ellen a* dicalis Conscriptióba be iktassanak. Ugocsa Vármegye’ 2-dik Követjc lígy vélekedett, hogy az Elölülő által felterjesztett kérdésnek megfejtése inkább a’ 3-ik Czikkely , 1-ső Szakaszát illeti, ’s itt inkább az a’ fő kérdés, hogy az irtás mikor, és mi módon leszen, és lehet Constitutivum Sessionale, mellyre az a’ felelet, hogy egyedül csak a’ regulatio által, már az akar libera concessione Dominii, akár Contractu mediante, akár Urbarialis per által hajtódott végre, következve meddig az végbe nem ment, az irtványok a’ földes Úr rendelkezése alá tartoznak, E’ lévén az ó Küldőinek vélekedése a’ quacunque alia ratione szavaknak: per regulationem szavakkal való felcserélésére, vagy a’ Kerületi szerkeztetekre szavaz, Trencsin Vármegye’ 2-dik Követje az Elölülő által el számlált okoknál fogva az Országos Küldöttség szerkeztetekét el fogadja, maga is ügy vélekedvén, hogy azon kifejezés: seu Contractu mediante y seu quacunque alia ratione , ki nem maradhat, mert a’ melly irtás már Sessionale Constitutivummá vált, azt többé a’ jobbágyságtól elvenni nem lehet; mivel azonban eme kifejezés: si exstirpatura quaepiam a libera Concessione Dominiij azzal: seu Contractu mediante J seu quacunque alia ratione conjunctive vagyon téve, ennélfogva ügy állva azt fejezi ki, mintha fő basis , mellyen e’ törvény alapul a’ libera Concessio volna, és ha az uraság engedménye meg nem mutatódhatna, akkor az irlványokat, bátor az urbariale Constitutivumba bent foglaltatnak is, el lehetne venni, a’ szólló pedig illy tágas értelmet á’ törvénynek adni nem akar, ugyan azért minden bal magyarázatok, és félre értés elmellőzése tekintetéből azon kifejezek helyett: a libera Concessione Dominii— kívánta tétetni: seu e libera Concessione Dominii. Az Elölülő ezen világositó javallatot elfogadván Liptó Vármegye’ 1-ső Követje a’ Trencsinyi Követ módosítását el nem fogadhatta, mert ő a’ Concessio szó alatt nem általadast, hanem az Uraságnak megegyezését érti* azon szavak alatt pedig: alia ratione nem érthet egyebet, mint azt, hogy ha a’ földes Ur az irtványoktól mint más Urbarialis földektől robotoltatott, ’s dézsmát vett; minthogy tehát ő mind a’ mellett is, hogy a’ jobbágyot megszorítani nem kívánja, a’ földes Úri Jussokat is fel akarja tartani, arra, hogy valamelly irtvány a’ Dicalis Conscriptióba bé vétethessen, a’ földes Urnak Consensusát, megegyezését szükségesnek ítéli, mivel pedig ezt mind az Országos Küldöttség javallata, mind a' Trencsinyi módosítás kizárná, ugyan azért ezeket el nem fogadhatván, a’ Kerületi javallatot megtartatni javallottá. Hont Vármegye’ 2-dik Követje: minekutánna az Országos Küldöttség szerkezteteké a’ többség által már elfogadtatott, egyedül legitimatioja végett elő terjeszti, hogy Küldői ezen §-ust következendőképen óhajtották volna módosítani: nsi exstirpatura Sessionale Constitutivum taliter ingressa, ut indolem et nomenclationem suam amittendo3 jam Constitutivi ejusdem partem efficeret y occasione regulationis terreni prae manibus cujuspiam Coloni
