1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
65. ülés
HA T VA NŐT Ö D IK ÜL É S. 243 Kars Vármegye’ i-ső Követje előadta: hogy Szala Vármegye* Követje ál* fal előadott okoknál lógva a' magvaszakadás esetében követelhető örökösödését a’földes Lrnakncm másutt, mint ottan, a’hol a’ jobbágyoknak szabad végső rendelkezéséről vagyon sző, véli ő is tanácskozás alá vehetőnek. De akár itten, akár ottan kell a’ dologhoz szóllani, vélekedése eránta az, hogy a* magvaszakadás semmi esetben sem szolgálhat az usitfructuatio eladásában akadályul, rész szerint azért, mivel maga azon kifejezés; világos magvaszakadás, olly terjedt és kétséges értelmű; hogy ha az a’ törvénybe tétetik mindennémű bal magyarázatoknak és önkénynek fog alkalmatosságot szolgáltatni; — mert azon esetet kivéve , midőn ki halván minden Ascendens , descendens és collateralis örökösödő , egyedül az ultimus deficiens öszvegye vagyon birtokába a’ Sessiónak, nem képzelhet a’ szólló Követ más esetet, mellyben a’magvaszakadást világosnak lehetne állítani — de ha ezen állítása nem érdemelne is tekintetet, hogy lehet ezen a’ helyen a’ földes Ur örökösödését meg állapítani, midőn ugyan ezen Úrbéri munka folytában nemtelen polgártársainknak nem csak a’ szerzett, hanem az aviticus javai eránt is szabad végső rendelkezés engedődött. De ha mind ezen ellenkezések elő nem fordulnának is, az csak ugyan kétségen kívüli jussa a* jobbágyoknak, hogy fent álló Törvényeink értelmében .^keresményeik feléről szabadon rendelkezhessenek — nz c’ tárgyban hozandó Törvény pedig roszabb sorsban nem helyheztethetvén a’ jobbágyokat, természetes következés, hogy ebbeli Jussait a’ jobbágyoknak terjeszteni, és nékiek a’ szabad rendelkezést minden keresményeikre kiterjeszteni, a’ természet törvénnyé, és az osztozó igazság szükségesnek teszi. Ezt előre bocsátván azt kérdi a’ szólló követ, reális e’ ezen örökösödése a’ földes Úrnak, vagy imaginarius? — ő imaginariusnak tartja, mert az ultimus deficiens keresménnyeiről, és így superaediíicatumjairól szabadon rendelkezvén, a* földes Lr nem másban mint a’ Sessio usufructuatiójában örökösödhet, mellyet azon princípiumnál fogva, melly szerint az adóbeli fundust, a’ törvény által megengedett eseteken kívül kissebbíteni, és így azt curialisalni nem lehet, természetes, hogy az illyen Sessiot ismét másnak conferalni kelletik, innét eladásheli Just a’ földes Úrnak részént azért nem engedhet, mert ennél fogva alkalmatosság nyujtatván a* visza élésekre a’ földes Ur olly magas árrát szabna a’ Sessio usufructuatiojának, hogy azt senki meg nem vehetvén, ön birtokában maradna a’Sessio, a’ köz terhek viselésére szolgáló fundus pediglen a’ többi adózok tetemes kárával napról napra fogyasztatna — részént pedig azért sem,mert megtagadlatván ezen Úrbéri munka k*ezdetén a’ földes Uraknak azon Jus , hogy ön jobbágyaiktól az eladandó Sessiókat megvehessek, önként következik, hogy az illyetén Sessioknak megszerzése a’ földes Árakra nézve még lévén tiltva, a’ földes Urak az örökösödés utján sem nyerhetnek az illyetén Sessiokra több Just, mint azt, hogy szabad tetszések szerint azokat ismét conferálni tartozzanak. — E’ szerint az öszveköttetés tekintetéből ezen kérdést a’ maga helyén , a’ hol de testandi facultate Colonis tribuenda leszen szó, halasztatni kívánja; mivel pedig az illyen örökösödésből, melly csak a’Sessio usufructuatióját tárgyazhatja a’ főides Úrakra nézve semmi hasznot nem lát, előre is oda jelenti ki a’ szólló Követ magát, hogy a’ földes Urak örökösödését egyedül arra az esetre kívánja szorittatni, ha az ultimus deficiens testamentum nélkül múl kié’ világból, midőn a’follies Ur minden ingó, és ingatlan javaiban örökösödne deliciens jobbágya után. 61*
