1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
64. ülés
HA T V ANN EG Y EDI K ÚL É S. % ménysége alatt vissza csatoltattak, min<5 jussal hozhatnák tehát fel azok’ Követei olly elveket, mellyek’ eltörlése vala vissza kapcsoltatásoknak feltétele? Bölcs Eleink a’ Status’ szükségé pótlására a’ Fcj'edelem kezébe annyi Javakat, e's Jövedelmeket azokon kivűl, mellyek a’ Királyi udvar tartására rendeltettek, adtak által, hogy jobb gazdálkodás’ behozatalával könnyen kitelne azon Summa, a’ mennyit teszen most az adóbeli mennyiség , az adónak csak pótolékjának kellene lenni annak, a’ mi a’ rendes jövedelemből ki nem telik. A’szólló is azt hiszi, hogy Javaik’ szerzésére nézve kétfelé tekintetből jönnek a’ mostani Földes Urak, vagy ollyanok, kik az első foglalás ólta mintegy osztályképen bírják javaikat, vagy a’ kik Királyi adomány mellett; az elsőbbek’ Elei a’ Status’ jövedelméről annak idejébe gondolkoztak a’végeit, hogy a’magok’ Birtokokat tisztán bírhassák; a’ második rendbelieknek a’ Koronás Fejedelem mint a’ Status Képviselője az általadon Jószágokra nézve minden Királyi igazakat, semmi igazat, és igazi, ’s birtoki sajátságot megnem tartván ált engedett. A’Jobbágy telekre nézve tehát, hogy azok Contributionis fundusok legyenek, vagy bár raelly kis részben is a’ Status’ javát tegyék, állítani képtelenség. Nincs szükség véleménye szerént az adó fundusáról gondoskodni, ’s kevesebbé lehet igazolni, ha e’ tekéntetből valóságos tulajdon sértetik: mert minekutánna tagadhatatlan, hogy a’ Földes Urak minden igazzal bírják javaikat, az ő Jobbágy telkeik két móddal válhattak volna Status’ javaivá, vagy hogy ők oda ajándékozták, vagy hogy a’ Status meg vette. — egyiket is a’ kettő közül állítani nem lehet. Azon theoiián épülhetne ez egyedül, hogy kiki a1 Status’ szükségére Javaiból áldozzon a’ Hazának, de ha áldozni is kellene (a’ mit a’ Nemesség a’ rendkívül való esetekre nézve tartott fel magának) akkor is az arányosságot kellene megtartani, már pedig ki nem látja, hogy az Alföld szélesen kiterjedt Pusztái mellett más Megyék, mellyeket Somogy Vármegye’ Követje előhozott, a’ lassanként való allodiatürák’ készítésével, midőn most egyszerre kívánnak illy elveket fel állítani, nem épen egyenesen bántak a’ többi Megyékkel. — Erről nem szól, mert e’jelen kérdés nem ide tartozandó, csak azt mondja meg, hogy Éjszak Amerika abba találja dicsőségét, hogy nem sokára senki sem lészen keblébe köteles adózni. Ne tartsunk mi abba dicsőséget, hogy az adó tekintete miatt hoszas századokig megszentelt tulajdont, cs Tulajdoni Just megsértsük. Egyet tart azokkal, kik azt állítják, hogy az adóbeli tartozás miatt a’ Teleket elfoglalni nem lehet; épen azért pedig, mert se nem a’ Státus’, se nem a’ rajta lakó Jobbágy’ tulajdona, mert ha akár a’ Státusé, akár a’ Jobbágyé lenne, az első esetbe vissza vehetné a’ Státus a’ magáét, a’ másodikba a’ tulajdont, a’Tulajdonos’ tartozásáért el lehet foglalni. Ezeknek következésébe a’ Szólló a’ fentebb előszámlált alkotmány elleni kinyilatkoztatások ellen nyilván, egyenesen, és ünnepiesen ellene mondott, ’s ezen ellenmondását a’ Napló könyvbe betétetni kívánta. Neográd Vármegyének i-ső Követjét vélekedésétől a’ Sopron Vármegyei Követ okoskodásai el nem mozdíthatják, mert azok inkább azt erősítik, hogy a’ Cont.ributionak tárgya az Ország Gyűlését, érdekli, mert a’ Contributiónak olly állandónak lenni nem lehet, hogy azt többé se emelni, sem alább szállítani ne lehessen; ennél fogva az 179O: 19. articulust, a’ rnelly az 1715: 8. Czikkelyt megerősíti, a’ nemesi, és úrbéri telek közt Demarcationalis, vagy is elválasztó lineának felállítani a’ Constitutionalis princípiumokba megütközik; nem Jegyző Konj/v II-dih Darab. 59 233
